Századok – 1935

Szemle - Hajdu János: Megjegyzések Imre Sándor bírálatára 128

128 SZEMLE. (a stomfai uradalom iratai, egyébként ma Stübingben), 3. vöröskő levéltár (a vöröskői uradalom iratai), 4. bazini levéltár (a bajmóci, szuhai, királyfalvai, alsónyárasdi, bazin-szentgyörgyi és szomolányi uradalmak iratai, 1931 óta szintén Vöröskőn). Ezekhez járid a pozsonyi vár uradalmán létesített széniorátusi hitbizomány levéltára. A hasznos kis munka második részében a vöröskői és a vele egyesített bazini levéltár tartalmi vázáról nyerünk útmutató tájékoztatást. Megjegyzések Imre Sándor bírálatára (Századok, 1934. 338. 1.). A szerkesztőség óhajára a legrövidebbre fogom megjegyzéseimet. 1. Bírálóm szerint „Eötvös József báró első minisztersége" című munkámból nem tűnik ki eléggé, vájjon csupán Eötvös miniszterségét, vagy az egész első VKM. történetét akartam-e megírni? Művem egésze, címe, előszava s más helyei (pl. az 57., 261. 1.) világosan mutatják, hogy tárgyam Eötvös József báró öthónapos minisztersége ; természetes azonban, hogy kezdemónyezéS3Ínek sorsát a lemondása utáni időben is továbbkísértem. Azt, hogy még Eötvös, avagy már Szász Károly vezetése idején történt-o valamely intézkedés, tárgyalásomban mindenütt pontosan megjelöltem (v. ö. (55., 88—89., 120., 127., 102. stb. 1.); sőt e szétkülönítésre nagy súlyt vetettem (1. 83. 1.). 2. A bírálat úgy látja, hogy munkám csak a tényeket,terveket és intézkedéseket mutatja be s az eredet nyomozásáról „eleve lemondott". Ezzel szemben csak néhány főbb kérdés tárgyalására hivatkozom. A népiskolai törvényjavaslattal kapcsolatban 15 lapon át (203—217) tárom fel e tervezet hazai és külföldi előzményeit. Részletesen kifejtem az új minisztérium kialakulását a helytartótanács osztályaiból (41—48. 1.). Bemutatom Eötvös népoktatásügyi intézkedéseinek általános és egyes okait (107., 108., 110., 111."stb. 1.), az egyetemi, 1848 : XIX. t.-c. eredetét (57., 94. 1.), a vallásról szóló, 1848 : XX. t.-c. indítókát s a vele oki kapcsolatban lévő intézkedések sorát (60., 63—76. 1.), az egyéb vallásügyi kezdeményezések forrásait (80. s köv., 83. s köv. 1.), a kormány viszonyának alakulását a felekezetekhez s ennek magyarázatát (86—91. 1.), a szakoktatási rendszer bevezetésének körülményeit (115—131. 1.), a konviktusokra, Teréziánumra vonatkozó elgondolások eredetét, a minisztérium költségvetési tervezetének Eötvös művelődéspolitikai felfogásából való szerves kisarjadzásit (158—162. 1.) stb. A bírálóm által egyetlen példaként említett számszerinti osztályozás eltörlésének okát is megjelölöm (93. 1.). 3. A minisztérium elveszett iratai közül a fontosabb tárgyúakra a lajstromkönyvek alapján rámutattam (16., 67., 86. 1.). A beküldött tervezetek sorából nemcsupán „kiragadott példákat" ismertettem, hanem 21 lapon át, megfelelő csoportosításban, minden jelentősebbet. 4. Azt, hogy Eötvösnek 1848-ban nem sikerült a népnevelés ügyét rendeznie, egyáltalán nem tulajdonítottam csupán a szabadságharc nehézségeinek (v. ö. 259. 1.). A bajok gyökerét (u. ott) elsősorban kényes nemzetiségi és felekezeti viszonyainkban láttam s emlékeztetek (éppen, mint bírálóm) az 1868.-i törvény létrejöttének körülményeire (259. 1.). A szerző hivatkozásai helyesek ; véleményemet azonban e pontokat is szemem előtt tartva fejeztem ki. Ezért azokat, akik e Megjegyzéseket elolvasták és így állításaimat tévesnek gondolhatják, a könyv és a bírálat egybevetésére kérem. Akkor megokoltnak látják, hogy álláspontomat sem az egész műre, sem a szerző említette részletekre nézve nem tudom módosítani. Imre Sándor, Szabó István. Hajdú János. Kiadásért felelős : Dr. Domanovszky Sándor.