Századok – 1935

Szemle - Málnási Ödön: A herceg és gróf Pálffy-család vöröskői és bazini levéltára. Ism.: Szabó István 127

SZEMLE. 127 használja az egyéb számbavehető összeírásokat is. Persze léptennyomon számolni kell azokkal a korlátokkal, melyeket a történeti statisztika forrásainak természete állít a problémák felvetésének útjába, annál is inkább, mert éppen a föld, a mezőgazdaság természetével fér össze a legkevésbbé a számszerű ábrázolás. De még így is jól tájékoztatnak a számok a fejlődés általános menetéről : sorra megelevenedik előttünk a török uralom hatása, majd a neoaequistiea mozgalmas korszaka sok új, idegen földesurával. Még 1789-ben is töretlen a nagybirtok hegemóniája : a megye öthatodrésze 8 világi és 4 egyházi nagybirtokost ural ekkor s a helyzet 1848-ig alig változik. A jobbágyfelszabadítás nagy megrázkódtatásait 1893-nál előbb, sajnos, nem tudjuk számszerűen megfogni ; ekkor már tizenkétszer annyi a 100 holdon felüli birtokos, mint egy századdal előbb, holott birtokukban a régi területnek csak 72%-a maradt, az is erősen feldarabolódva és nagyrészt új urak kezén.-—A másik tanulmány az 1828-as összeírás gazdag anyagából rekonstruálja a 100 év előtti Győr képét. A számadatokból világos képet nyerünk a nem-nemes családfők számáról, nemzetiségi, foglalkozásbeli stb. tagozódásáról. Közülük 38% a polgár, 20% a házas, 32% a házatlan zsellér ; a német elem, mely átlag 45%-ra rúg, a polgárság körében lép legjobban előtérbe (60%). A foglalkozási arányszámok (iparos 27, kereskedő 7%) értékét erősen csökkenti az ismeretlen foglalkozásúak (jórészt valószínűleg gazdálkodók) nagy száma (57%). Annál értékesebbek az erősen differenciálódott iparosság megoszlását tükröző adatok ; kár, hogy itt P. az iparosokat betűrendben és nem ipari főcsoportok szerint sorolja fel ; szívesen láttunk volna százalékos adatokat is. Feltűnő, hogy a 605 iparosból 185 (31%) a varga s igen erős a textilipar arányszáma (21%) is. Minden második mester dolgozott segéddel ekkoriban, és pedig átlag kettővel, ami arra mutat, hogy az ipart még teljesen kezükben tartották azok a céhek, amelyek ellen két évvel később Széchenyi emelte messzehangzó szavát. De a fejlett ipar mellett jelentékeny lehetett Győr városának mezőgazdasága is, aminthogy a sokszor nagy tőkeerővel rendelkező kereskedők legnagyobb része is terményekkel, állatokkal kereskedett s főútvonalul, mint a hajósok tekintélyes száma mutatja, a Dunát használta. Mindezen felül még számos értékes tanulsággal szolgál P. alapos tanulmánya ; sok érdekes adat tanúskodik a város fejlett kultúrájáról is. Wellmann Imre. Múlnási Ödön: A herceg és gróf Pálífy család vöröskői és bazini levéltára. Homok, 1933. 8°. 27 1. A szerző 1932 nyarán rendezte ezt a két levéltárat s az alkalmat felhasználta arra, hogy rövid tájékoztatást tagyen közzé a XVI. század óta országos viszonylatban is nagy szerepet játszó család levéltárairól. A gazdag politika- és hadtörténeti anyag mellett a levéltárakat főleg a családi uradalmak gazdasági iratai töltik meg, mely utóbbiakban „Magyarország jelentékeny hányadának gazdaságtörténete, társadalomtörténete és helytörténete alig érintett állapotban várja a rendszeres feldolgozást." M. ismerteti a birtokszerzés folyamatát, melyet Pálffy Miklós indított meg a Fuggerektől szerzett vöröskői uradalommal s fia, Pál, majd a család más tagjai is sikeresen folytattak tovább. Az ország északnyugati részén összegyűjtött hatalmas birtokcsoport a család négy ága között tagozódott fel s az ági központoknak megfelelően alakultak ki a levéltári gyüjtőközpontok is, így: 1. malackai levéltár (a hercegi ág s a malackai, dévényi, bátorkeszi, marcheggi s az ausztriai heidenreichsteini uradalmak iratai), 2. stomfai levéltár