Századok – 1935

Szemle - H. Pálfy Ilona: Baranya megye 100 holdnál nagyobb birtokai és birtokosai a XVIII. sz.-tól napjainkig. Ism.: Wellmann Imre 126 - H. Pálfy Ilona: Győr sz. kir. város az 1828. évi összeírás megvilágításában. Ism.: Wellmann Imre 126

126 SZEMLE. nagy megrázkódtatások, melyek több alkalommal érték a várost, a történeti rész túlságos felaprózása folytán teljesen elvesznek. Megközelítőleg sem domborodik ki a felszabadulás után bekövetkezett nagy változás, amely a városnak I. Lipót által mezővárosi rangra való emelése, majd a határőrvidékhez való csatolása által is kifejezésre jutott. Nagyon kevés felvilágosítást nyerünk a város ós a megye kapcsolatáról is. A XVIII. században a Grassalkovich-család a város földesura. Közöl a szerző egy szerződést, amelyet a város és Grassalkovich Antal gróf 1755-ben kötött és 1767-ben megújított, valamint egy rendeletet 1779-ből, amely a város közigazgatását szabályozza. Több alkalommal megemlékezik a telepítésekről is, azonban ezeket is felszínesen tárgyalja, egyáltalában nem említve, hogy milyen méretű telepítések történtek, kik és kiket, milyen feltótelek mellett telepítettek Bajára. Külön fejezetet szentel a tűzeseteknek, elemi csapásoknak, Ferenc császár látogatásának stb., a város régi, XIX. század előtti kereskedelmét azonban elintézhetőnek véli 15—20 sorral, megtoldva azt még a második részben másféloldalas semmitmondó kijelentésekkel. À második részben a népesedési viszonyokkal, közoktatás-, mezőgazdaság-, közlekedés-, hitélet-, ipar és kereskedelemmel foglalkozik. Sajnos, ezekben a fejezetekben is csak ritkán állítja elénk magát a fejlődést, hanem legtöbbször a XIX. századi viszonyok bő és részletes leírását nyújtja. „Baja története a XIX. században" sokkal megfelelőbb cím lett volna, mert amit a korábbi időkre vonatkozólag közöl, az még bevezetésnek is meglehetősen kevés. A három utolsó rész már teljesen kívül esik egy történeti munka keretein. Diáktalálkozók alkalmából kiadott emlékkönyvek szoktak hasonló lírai hangulatú, reminiscenciákkal teli kis cikkeket közölni. Nem tartozik ide természetesen Bács-Bodrog vármegye községeinek ismertetése sem, amelyről igazán nem tudjuk, hogy mi célt szolgált, amikor azok rövid, de pontos történetét megkapjuk Borovszky vármegyei monográfiájában. Vácz Elemér. Kerekes György: Baja régi kereskedelmének pusztuló emlékei. (A bajai m. kir. áll. Türr István felsőkeresk. iskola 1933—31. évi értesítője. 1—10.1.) A XVIII. században fellendülő, élénk vásárai miatt „Kis Pest"-nek nevezett városnak sorsáról eleven, bár vázlatos képet fest a szerző. Termény-, állat-, fa- és borkereskedés központja volt Baja és kilenc megye forgalmát kapcsolta be vonzókörébe. Részletesebb képet csak a XIX. századi állapotokról kapunk, különösen a szekeresekről, hajósokról, vízimolnárokról és deszkásokról. Kár, hogy nem tekinthetünk be K. forrásanyagába és nem tudjuk meg, hogy a levéltárak mit őriztek meg Baja kereskedelmének pusztuló emlékeiből. Farkas László. H. Pálfy Ilona: Baranyamegye 100 holdnál nagyobb birtokai és birtokosai a XVIII. századtól napjainkig. (Magyar Statisztikai Szemle. XI. [1933.] 972—988. 1.) U. az: Győr sz. kir. város az 1828. évi összeírás megvilágításában. (U. ott. XII. [1934.] 367—76. 1.) Elhanyagolt történeti statisztikánknak határozottan nagy nyeresége P. két kis tanulmánya. Kicsinyek, ami a terjedelmüket illeti, de gazdag anyagot sűrítenek össze táblázataikban ; a beléjük fektetett munkát és fáradságot csak az tudja igazán méltányolni, aki már állított össze ilyeneket. Az első tanulmány azért jelentős, mert a magyar történet folyamán mindig nagy szerepet vitt nagybirtok sorsából ad kétszázados hosszmetszetet. Példának Baranya megyét választja tipikus nagybirtokos jellegénél fogva s elsősorban a II. József alatt felállított provinciális tábla auyagát aknázza ki, de gondosan fel-