Századok – 1935

Szemle - Takáts Sándor: Kémvilág Magyarországon. I–II. k. Ism.: Varga Johanna 119

SZEMLE. Ill Takáts Sándor: Kémvilág Magyarországon. I—II. k. Budapest, 1934. Franklin-Társulat. 8°. 168, 185 1. A munka a szentszövetség idejéről szól, de elszórt feljegyzéseivel átfogja az egész reformkort. Ferencnek a bizalmatlanság jegyében elindult kabineti abszolutizmusához nyújt meglepő kiegészítéseket, ahhoz a kormányrendszerhez, amelynek politikája a mozdulatlanság fenntartása, legfőbb eszköze pedig az a kémrendszer, amely az egész monarchiát behálózva, megfigyeléseit a társadalmi élet minden mozzanatára, sőt •— a postát a maga szolgálatába állítva — a vezetőegyéniségek magánéletére is kiterjeszti. Magyarországon és Erdélyben különösen jelentőssé teszi az uralkodó szemében a titkos rendőrség szerepét a legbizalmasabb tanácsadók (Baldacci, Kollowrat) magyarellenessége. Éppen ezért megyei tekintélyek és országos nagyságok lépéseit azonnal követik a kémek és titkos megbízottak jelentései. A lassan meginduló reformtörekvések gondolati és hangulati elemei, a nemesség ébredő nacionalizmusának a külsőségei mind figyelemreméltó anyag a titkosrendőrség számára, amely a pohárköszöntők érzelmes szavaiban, az országgyűlések szüreti mulatságaiban, az ellenzéki bálokban és társas összejöveteleken éppen úgy keresi a gyanúsat, a változást óhajtó és a kormányrendszerrel való elégedetlenséget eláruló hangokat, mint a kerületi és országos ülések tanácskozásaiban és politikai vitáiban. Mindig aprólékosak, igen sokszor túlzók ós naivak ezek a jelentések, de mindenkor jellemzők arra a szellemre, amely minden szabadabb megmozdulást — még ha az messze a megvalósulástól, csupán gondolati vagy hangulati formában jelentkezik is—, veszedelmesnek, forradalminak tart, azokban az években, amikor Magyarország és Erdély a korszerű reformok útjáról már nagyon is lekésett és az újkori életformáktól sajnálatosan elmaradt. A feldolgozásban a titkosrendőri'jelentéseken van a hangsúly, de ezek mellett és ezeken keresztül még sok színes rajzban elevenedik meg az olvasó előtt a XIX. századi fejlődés számos részlete. Nemzetiségünk diadalmas előtérbejutása tűnik ki a kezdet nehézségeivel küzdő magyar színészet fokozatos érvényesüléséből ; gyorsan magyarosodó városaink polgári űrhadainak hazafias hangú zászlószenteléseiből pedig a magyar nemesség újjáéledt nacionalizmusának és életformáinak az átalakító hatása. A titkos konventikulumok korlátlan szólásszabadsága és radikálizmusa lelkes, de nem egyszer heves és türelmetlen liberalizmust hirdet, amelynek szélsősége az országgyűlési ifjúság fegyelmezetlenségében és a barokk pompával megrendezett főispáni beiktatások zajos tüntetéseiben nyilvánul meg. A könyv minden egyes fejezete a maga tarka színeivel gazdag összetevője ennek a kornak, amelynek elmaradt állapotaiból az újjáalkotás vágya és lendülete érzik ki helyes -és elítélhető megnyilatkozásaival együtt. Maga a munka nem tudományos feldolgozás, hanem ötletszerű ; szerkezetéből hiányzik a szigorú rendszer és merev tervszerűség, adatai az elbeszélő író spontánságával következnek egymásra, ennélfogva mindig közvetlenül hatnak. Nagy érdeme, hogy a később elpusztult osztrák belügyminisztériumi levéltár anyagának az összegyűjtésével hasznos adatokat őrzött meg a későbbi tudományos feldolgozás számára. így különösen felhasználható lenne T. könyve Wesselényi modern életrajzának a megírásánál, akinek az egyéniségén keresztül önként kínálkoznék az erdélyi állapotok bemutatása és ugyanakkor a magyarországi vonatkozások feltüntetése is. A könyv egyik legbecsesebb értéke azonban a már említett közvetlensége. Eredeti stílusával, lelkes hangjával méltán sorakozik T. korábban megírt műveihez, amelyeknek könnyen folyó előadásmódja, kedves humora, színes, eleven, köz-