Századok – 1935
Szemle - Nagy Rezsőné Géfin Mária: A szombathelyi Herzan-könyvtár francia könyvei és kéziratai. Ism.: Eckhardt Sándor 117
SZEMLE. Ill jelöli meg, nincs módunkban állításait ellenőrizni, de mindez amúgy sem dönti el azt a kérdést, hogy a királyné a rendet magyar rend gyanánt alapította-e ? Magával a Mária Terézia-renddel M. csak annyiban foglalkozik, hogy a kolini csata leírásával kapcsolatban Buday Ézsaiás „Magyarország históriájá"-ból kiírja a rend alapítását és közli az alapszabályok néhány pontját. Ennek nincs tudományos értéke s az egész értekezés is inkább csak szellemes csevegés, amelyben a szerző a tárgyhoz nem is tartozó kérdéseket vegyít össze, minők : Magyarország és Ausztria közjogi és gazdasági viszonya, a magyar csapatok kiválósága, a császári sereg szelleme, II. József egyénisége, az 1790. évi török háború stb. Döry Ferenc. Yasskó Ilona: A pécsi püspöki könyvtár francia nyomtatványai és kéziratai. (Közlemények a pécsi Erzsébet-Tudományegyetem könyvtárából. 33. sz.) Pécs, 1934. 8°. 124 1. — Nagy Itezsőné Géfin Mária: A szombathelyi Herzan-könyvtár francia könyvei és kéziratai. (Specimina diss. fac. philos, reg. hung. imiv. Elisabethinae Quinqueecclesiensis. 57. sz.) Győr, 1934. 8°. 96 1. Birkás Géza, úgy látszik, tervszerűen dolgoztatja fel hallgatóival a vidéki könyvtárak francia könyvanyagát. A feladat valóban magától kínálkozik, mert a magyar barokk korszak könyvtárainak a gazdag francia könyvanyag jellemző vonása. Így került sor most a pécsi és a szombathelyi püspöki könyvtárakra. Amazt főleg Klimó György, majd Esterházy Pál és Koller József kanonok gyűjtötték össze. Koller a forradalom idejében még egyenesen Franciaországból is próbált könyvet szerezni emigráns papok segítségével, mert nagyon érdekelte őt a francia egyház sorsa. Ebben az időben azonban már nagyT nehézségekkel járt a francia könyv behozatala és talán ez is egyik oka, hogy a francia könyvek egyszerre megritkulnak ez évek idején a magyar könyvtárakban. Koller különben több francia emigránsnak nyújtott menedéket, sőt egyiküket, valami Villemur nevű őrgrófot, meg is gyanúsították az éremgyiijtemény elveszésével kapcsolatban. V. több részletet is közöl a könyvekkel kapcsolatos francia levelezésből, mely a nagyszámú hitvédelmi munkával együtt még jobban megérteti velünk, miért éppen Pécs lett a felvilágosodás elleni magyar hitvédelem gyújtópontja : buzgó szellemi élet folyt itt, mely igyekezett mindig lépést tartani az európai áramlatok megismerésében. A csehnémet születésű gróf Herzan Ferenc volt a szombathelyi püspöki könyvtár alapító mecénása. A műbarát barokk-főpap típusa, aki lelki jóságával és tapintatos politikájával úgy Róma, mint Bécs bizalmát birta. Megdöbbentő olvasni, hogy a könyvtár legnevezetesebb 11 darab kézirata 1909-ben eltűnt és csak egyikük, egy igen jelentős cseh kézirat került antikvárius révén a Nemzeti Múzeumba. Az eltűnt kéziratok között elsőrendű francia ritkaságok szerepelnek : livre d'heures-ök, melyekre különösen pályáznak a könyvtártol vaj ok. (így tűnt el a háború után az akadémiai könyvtárnak is egy ilyen miniált livre-d'heures-je.) A francia anyagban természetesen Herzannál is a hittudomány uralkodik, de az egykorú történeti és információs irodalom is jelentékenyen van képviselve. A könyvek gyűjtési módja és a kiválasztott anyag arról tanúskodik, hogy Herzan bibliofil ember volt, ritka kéziratok és kiadások érdekelték elsősorban. Birkás Géza gondolata igen hasznosnak mutatkozik. Ha ezt a munkát rendszeresen folytatjuk, igen használható francia könyvanyag áll majd rendelkezésére a kutatónak, ki eddig bécsi és német könyvtárakra volt utalva tanulmányainak kiegészítésénél. Eckhardt Sándor.
