Századok – 1934
Értekezések - MENDÖL TIBOR: Újabb történeti vonatkozású földrajzi értekezések 66
TÖRTÉNETI VONATKOZÁSÚ FÖLDRAJZI ÉRTEKEZÉSEK. 6» része a táj fizikai sajátságaival foglalkozik ; az utolsó fejezet a Zsidimedence településföldrajza. Ennek is csupán az első szakasza {a medence története) érdekli a történészt. Az egyébként eléggé mozaikszerű dolgozatnak ez a legkevésbbé lényeges részlete : kiadott oklevéltárakból és megjelent monográfiákból veszi az anyagát. A házformák leírásánál a régi Jankó-féle „magyar ház" és „német ház" elméletéhez csatlakozik. Zanker Aranka dolgozatának1 második része foglalkozik Zebegénynek és környékének emberföldrajzával. Demográfiái megállapításai részben a helybeli anyakönyvek adatain alapulnak. A dolgozatnak ez a része nehezen áttekinthető, meglehetősen rendszertelen. Utoljára hagytuk Kövér FicLél József munkáját,2 amely már terjedelmével is elüt az eddig tárgyaltaktói. Bár néhol kissé bőbeszédűnek látszik, a feldolgozott és közölt anyag mennyisége egészében mégis megindokolja terjedelmét. Mindenütt a teljességre törekszik, ezért a geográfus olvasó úgy érzi, hogy a szerző az anyag előadásában itt-ott átlépi a földrajztudomány határait. A történész-olvasó számára azonban ez inkább előny. Sokat foglalkozik a múlttal, a mai jelenségek fejlődéstörténetével. A hidrográfia és a vele kapcsolatos emberi munka, valamint az ezzel szoros függőviszonyban álló gazdasági viszonyok ismertetése során jórészt eredeti forrásokra, levéltári anyagra is támaszkodik. Bár a geológiai múltra vonatkozó fejtegetései talán a legkevésbbé biztosak, az ember megjelenését közvetlenül megelőző idők és főleg a történelmi idők tájképének rekonstruálását sikeresen kísérli meg. A dolgozat tehát egészében megérdemli a történész figyelmét, részben a történeti földrajz tárgyköréhez tartozó fejezetei (a Hanság régi vízrajza, küzdelem a vizekkel, stb.), részben a település történetére vonatkozó adatai révén. De gazdaságtörténetileg értékesíthető adatokat is közöl az ősfoglalkozásokat ismertető fejezetekben (nádtermelés, halászat, stb.). Túlságosan merész és felületes dolog lenne három év terméséből kiragadott néhány jellemző példa alapján összefoglaló véleményt alkotni, vagy éppen ítéletet mondani a magyar egyetemeken megjelenő földrajzi, de tárgyuknál fogva a történészhez is közelálló doktori értekezésekről és azoknak történeti vonatkozásairól. Ilyen csekélyszámú dolgozat vizsgálata közben a bíráló igazában csak az egyes értekezések szerzőinek egyéni készültségét, képességeit és szemléletmódjuk egyéni fogyatkozásait láthatja. Nagyon viszonylagos értékű a dolgozatok révén írójuknak típusokba való csoportosítása is, bár valószínű, hogy ezek a típusok nagyobbszámú dolgozat vizsgálata esetén is gyakran ismétlődnének. Az egyik a szorgalmas adatgyűjtő, a másik a jó megfigyelő, a harmadik az összefoglaló, a rendszerező típus. Az első és harmadik együttvéve a történeti, a második és harmadik megint együttvéve a természettudományok művelésére való hivatottságot jelentené. A geográfusoknak —• aszerint, hogy tudományuknak inkább a történelemhez, vagy inkább a természettudományokhoz közelálló ágait művelik-e — az előbb, vagy utóbb említett csoportból kellene kikerülniök, de bizonyos fokig mindhárom típust egyesí-1 Zebegény és környékének földrajza. Bpest, 1932. 8°, 46 1. 2 A Hanság földrajza. Szeged, 1930. 8°, 94 1.
