Századok – 1934
Értekezések - MENDÖL TIBOR: Újabb történeti vonatkozású földrajzi értekezések 66
72 MEND ÖL T. : TÖRTÉNETI VONATKOZÁSÚ FÖLERAJZI ÉRTEKEZÉSEK. teniük kellene magukban. Az ismertetett dolgozatok legnagyobb része azonban szerzőjüknek úgyszólván kizárólag egyik vagy másik típushoz való tartozásáról tanúskodik. Különösen szembetűnik a rendszerezni alig tudó, de szorgalmas adatgyűjtő és annak fordítottja : a dolgokat felülről szemlélő, azokat ügyesen áttekintő, de felületes, a tények alapos megismerését elhanyagoló típus. Részben az első típus sajátságaira ismerünk a dolgozatok egy részének mozaikszerű szerkezetében, a tények izolált, helyenkint módszernélküli közlésében. A dolgozatokban tapasztalható különböző természetű fogyatkozásoknak az ilyen egyéni okokon kívül azonban bizonyára van általánosabb oka is és ez a hallgatóság aránylag csekély olvasottsága. Ez alatt elsősorban a külföldi szakirodalomtól való úgyszólván teljes elzárkózást értem. Mert bármilyen tökéletes, bármilyen magas színvonalú legyen is maga az egyetemi oktatás, bármilyen odaadó buzgalom irányítsa is a szemináriumi munkát ; a monografikus értekezést író hallgató módszert és szempontokat — a problémák felállításától és a nyersanyag kiválogatásától kezdve a kapcsolatok keresésén át az eredmények rendszerezéséig és áttekinthető összefoglalásáig — igazán csak az eleven példa : a hasonló tárgyú dolgozatok olvasása útján szerezhet. Az idegen nyelvek ismeretének hiánya pedig — mert hiszen itt a gyökere az egész bajnak — egyetlen más tudományágban sem annyira végzetes, mint az emberföldrajzban, különösen a településföldrajzban. A más tudománykörből szigorlatozó hallgatónak rendelkezésére áll aránylag szépszámú magyarnyelvű monográfia. Településföldrajzból, igazán használható, nagyon kevés. Talán a történészolvasó számára sem közömbös, hogy ilyen, tudományához közelálló területen hogyan mutatkozik be az lij generáció. Ezért szeretnénk ezt a seregszemlét a jövőben is megismételni. Ügy gondoljuk, hogy a rendszeresen leszűrt tanulságok alapján nemcsak a fejlődést tudnánk ellenőrizni, hanem — különösen, ha a mostani kollektív keret nélkül esetleg egyes dolgozatokat egyénileg vizsgálhatunk meg — talán sikerülne a földrajz és történelem határterületén a két tudomány közös problémáinak közös megbeszélését is élénkebbé tenni. Mendöl Tibor (Debrecen—Páris).
