Századok – 1934
Értekezések - MENDÖL TIBOR: Újabb történeti vonatkozású földrajzi értekezések 66
TÖRTÉNETI VONATKOZÁSÚ FÖLDRAJZI ÉRTEKEZÉSEK. 6» még megjegyeznem, hogy a dolgozatok abszolút értékét általában nem célom elbírálni. Nem tekintem feladatomnak a munkákban közölt kizárólag adatszerű tényeknek történeti felülbírálását sem. Ellenben annak megállapítására törekszem, ad-e a dolgozat a történész számára is felhasználható anyagot vagy útmutatást, akár az őstáj, vagy más mult időbeli táj rekonstruálása révén, akár egyéb megállapítások, vagy adatok közlésével ; másodsorban mennyire biztosak vagy hipotétikusak ezek a megállapítások, vagy rekonstrukciók. Akad ugyanis a dolgozatok között több, amelynek súlyt és értéket éppen a történészt legkevésbbé érdeklő önálló morfológiai megállapítások adnak. Ilyen esetekben —• bár a dolgozat címe szerint teljes földrajz — az emberföldrajzi fejezet történelmi vonatkozású részletei lehet, hogy nagyon is másodrangú forrásokon épülnek fel. A munkának ez a része értéktelen a történész számára, a geográfus olvasó azonban ezt is megbecsüli, ha az számára kevéssé ismert, vagy történetkritikai képzettségének hiánya folytán kellőleg meg nem bírálható történeti publikációk helyes és szigorú kritikával történő összefoglalása. Viszont a fordítottja is lehetséges : a munkának kevésbbé önálló fizikai földrajzi része a történész számára világosan, érthetően foglalja össze egyébként előtte érthetetlen terminológiájú fizikai földrajzi dolgozatok fontos eredményeit. Nyolc dolgozat fekszik előttünk, valamennyi 1930 óta jelent meg. A sorozat hiányos, de a munkák a fentebb vázolt szempontokhoz mérten annyira különböző típusúak, hogy azt hisszük, az utóbbi évek termelését jellemezni lehet velük. Geszler Ödön munkájának1 legnagyobb része (27 lapból 20) a brennbergi szénbányászat fizikai földrajzi tényezőiről szól. (Geológia, szerkezet, kőzetviszonyok.) Geológiai alapvetésében annyira buzgó, hogy hosszasan ismerteti az Alpok szerkezetét, sőt arról még térképet is közöl. Jóval rövidebben vázolja a bányászat technikáját, a termelés adatait ; egészen röviden érinti a bányászok szociális viszonyait, a demográfiai viszonyokat és végül az utolsó másfél oldalon a bányászat történetét. A dolgozat felépítése logikus, csak az egyes fejezetek terjedelme az emberi tényezők rovására aránytalan. Igaz, hogy a feladat gazdasági vonatkozásainak kissé mostoha elintézése — mert hiszen főleg ennek hiányát érezzük — menthető a termelésre vonatkozó adatok megszerzésének nehézségeivel. A bányászat történetével kapcsolatban megemlíti, hogy a szenet egy Riedel nevű kovács fedezte fel az 1750-es évek elején ; a bányászás 1765-ben kezdődött, de aztán abbahagyták és csak 1825 óta foglalkoznak vele rendszeresen. A történésznek a dolgozat alig nyújt valamit, de földrajzi szempontból csak akkor lett volna indokolt a munkának ezt a részét kibővíteni, ha a szerzőnek módjában állott volna a termelés régebbi számadatait megszereznie. A történész számára hasznosítható anyag terjedelmét tekintve, körülbelül az ellenkező végletet képviseli Szollás Ella dolgozata.2 1 A brennbergi szénbányászat földrajza. Budapest, 1932. 8°, 27 1. 2 A Duna—Tisza-csatorna terve Pest és Szolnok közt. 1803— 1826. Budapest, 1930, 8°, 56 1.
