Századok – 1934
Pótfüzet - WEIDLEIN JÁNOS: Elpusztult falvak Tolnában és Baranyában 611
624 weidlein jänos. [116] északnyugati vidékén fekvő Gerényes és Csikóstöttös határában a következő dűlőneveket találjuk : Hábi hegy, Kishábi hegy, Hábi puszta, Hábi mező, Hábi sziget, Kishábi kút. Ezeknek a neveknek a segítségével a régi hábi határ megközelítő pontossággal meghatározható. A falu maga a csikóstöttösi Puszta udvar dűlőn feküdt. Egy 1852-ből való térkép1 ezen utóbbi mellett ismer még egy Pusztaszentegyház dűlőt is, ami még inkább megerősíti azt a megfigyelésünket,hogy Háb falu nem Gerényes területén, a mai Hábi puszta helyén, hanem ettől északra, Csikóstöttös határában feküdt. Háb neve különben 1296-ban tűnik fel legelőször (Poss. Haab), a török defterekben azonban már nem tudtam megtalálni. Általában véve mindazon esetekben, mikor 2—3 szomszédos falu érintkező területein ugyanazokat a neveket találjuk, nemcsak hogy elpusztult falvakra következtethetünk, hanem a nevek figyelembevételével megállapíthatjuk egykori kiterjedésüket is. Csak néhány példát említünk meg mindkét megyéből. Kesztölcz (Villa Keztelch, 1240) nevű dűlőket találunk Alsónanán (német nyjárási alakja : leestus), Deesen és Alsónyéken. Kemecse. (Poss. Kemechey 1329. Schnemann- térképen Praed. Kömöcsény.) Egy 1731-ben kihallgatott rác tanú2 még ebben a faluban lakott. Kéty dny-i határának neve Kemecsei határnál (német neve : Kemecs) ; Tevelen is találunk egy Kemecse dűlőt (németül Hauswiesen). A régi falu területét tehát itt kell keresnünk : a Kéty és Tevel közt fekvő és Dőrypatlan adóközséghez tartozó mai Juhé pusztán. Baranyában is könnyű szerrel meg lehetne pl. állapítani Ágod (Dinnyeberki és Nyugotszenterzsébet közt), Boldog -asszonyfalu (Dinnyeberki, Helesfa és Kacsota közt), Hidága (Maráza és Kékesd táján), Sárád (Vásárosdombó, Kaposszekcső és Jágónak találkozásánál), Szemefalva (Liget és Varga között), Szentimre (Mánfa és Németszék táján), Zomba3 (Mecsekpölöske és Liget vidékén) helységek határának egykori kiterjedését. Igen nagy azoknak a helységneveknek a száma, melyek egyáltalán nem fordulnak elő Csánkinál, falunévvoltukat azonban vagy maga a névalak, vagy pedig más források —• 1 A pécsi törvényszék irattárában. 2 A Döry-család levéltára, a Nemzeti Múzeum levéltárában. 3 Össze nem tévesztendő a tolnamegyei Zombával. A pécsváradi náhieben feküdt és az 1554-i defterekben említett Zombával van itt dolgunk.