Századok – 1934
Pótfüzet - WEIDLEIN JÁNOS: Elpusztult falvak Tolnában és Baranyában 611
[117] elpusztult falvak tolnában és bakanyában. 623 ezelőtt még régi szőlőhegynek maradványai látszottak1 (Pesty). Nagyon valószínű tehát, hogy a falu maga is itt feküdt.2 Amint a mellékelt kis rajzból is kitűnik, a báni határ Udvari és Nagyszékely között fekszik, e két falu betelepítésekor a parasztoknak méretett ki, részben azonban, — amint a német dűlőnevekből kitűnik, — az uraság birtokában maradt.3 A régi báni terület meghatározásánál csak a Donát dűlő hovátartozásának kérdése okoz nehézségeket, mert mindkét mai falu határába nyúlik át. Az az egy kétségtelen, hogy sem a vele északon határos Csillag pusztához, sem a tőle délre fekvő Alsó- és Felsöpélhez nem tartozik. Nem lehetetlen, hogy Bánhoz tartozott, bár ennek a falunak a határa Donáttal együtt a szomszédos helységek kiterjedéséhez képest feltűnően nagy lett volna.4 Külön magyarázatra szorulnak még az 1, 2 és 3-mal jelölt dűlők is. Ezek nevei : 1. Szélesi dűlő, 2. Hegyesi dűlő (német neve Buckel Acker) és 3. Csapás dűlő, (német neve Wald Acker). Ez a három tábla nem tartozott a régi udvari határhoz, minthogy a felsőpéli uradalmi birtok elválasztja őket az udvari parasztföldektől. De Felsöpélhez sem tartozhatott, mert ha az uraság az udvari jobbágyoknak innen akart volna földet adni, akkor bizonyára az udvari határ felé eső részből vágta volna ki a háromnyomásos rendszer által megkövetelt három dűlőt, nem pedig a határ északi részéből. Gróf Styrum-Lymburgnak, aki 1720-ban hozott német telepeseket birtokaira, ezen a vidéken két gyéren lakott magyar faluja (Nagyszékely és Udvari) és öt praediuma (Kosta, Csillag, Alsó- és Felső-Pél, Bán) volt. Minthogy Nagyszékely és Udvari régi határa az új lakosok számára nem volt elegendő, átadta nékik Bán szántóföldjeit is. Erdő és rétek az uraság kezén maradtak. Ezzel megkímélte egyéb uradalmait a felosztástól ; ezek még ma is önálló puszták, csak Kusta vagy Kosta nem maradt meg helynévnek, bizonyára azért, mert egész területe erdővel van borítva, melynek neve németül Herrschaftswald. Talán még pontosabban határozhatjuk meg a szintén elpusztult Háb falu határának egykori kiterjedését. A Baranya 1 Ökörkút falunak az erdő közepén fekvő szőlőjét szépen feltünteti Csibrák térképe 1776-ból. V. ö. Deutsch-ung. Heimatsbl. 1933. 86. 1. A Fekedtől északra fekvő Szamáros erdőben is látszottak még a XIX. század közepén Szamáros falu szőlőjének nyomai. (Pesty.) 2 Pesty nagyszékelyi tudósítója az ottani Sósdombon, — mely a Ráctemetőtől körülbelül 400 méternyire a Báni rét túlsó oldalán van, — ismert egy templomromot, amiből megint arra lehetne következtetni, hogy a falunak legalább egy része a nagyszékelyi oldalon feküdt. A II. József-féle katonai felvételek nem jelölik ezt a romot, a Sósdomb neve sincs a kataszteri térképekre rávezetve. 3 Ugyanazzal az esettel van tehát dolgunk, mint amilyent láttunk Nagytormásnál is. 4 Arra nézve nincs adatunk, hogy Donát maga is önálló falu lett volna. Talán még az 1397-ben Kölesd mellett felsorolt Dunaturnak felelhetne meg. A Dunatur > (Dunat-úr) > Donát fejlődést nem tartanám lehetetlennek, sokkai nagyobb baj az, hogy sem Schnemann, sem L. Nagy nem ismer ilyen nevű praediumot vagy diverticulumot. Egy hasonló dűlőnévvel különben találkozunk Somogyban, Zala község ény. részében. (Donáti dűlő és Donáti rét.)
