Századok – 1934

Pótfüzet - WEIDLEIN JÁNOS: Elpusztult falvak Tolnában és Baranyában 611

614 weidlein jänos. [116] rágyiak 1724-ben kapták Mórágy helységet, Ziasz- és Kardapusztákat.1

Ezekről az egykori pusztákról ma már semmit sem tudunk, csak két dűlőnév : Cias és Kartas2

őrizte meg emléküket. Hőgyészen is csak Csernyéd és Csicsó puszták nevei ismeretesek, az egykori Csefő faluról azonban már senki sem tud, nevét csak a Csefő Höhe, Csefő Wiese (nyelvjárási alakja Sefing) dűlőnév őrizte meg. Miért maradt itt az elpusztult három falu neve közül kettő helynév, és miért süllyedt az egyik a dűlőnevek sorába? Az 1722 július 27-én Mercy által aláírt telepítési szerződés3 talán felvilágosít ebben a kérdésben. Ennek az alig olvasható oklevélnek 3. pontja így szól : ,,Saepefatae possessionis inhabitat ores territórium proprium cum adjuncto praedio Csefő nominato libéré pascuabunt, falcabunt, arabunt ..." A telepesek tehát szabadon szánthatnak, legeltethetnek, egyszóval szabadon használhatják a szomszédos Csefő földjét, Csefő tehát parasztbirtok lett, ezzel szemben Csicsó és Csernyéd az uradalom kezén maradt.4 Ezeken már korán urasági majorok épülhettek5

— talán éppen a régi falvak helyén —, amelyek aztán az egykori falvak nevét felvették és ezt a nevet a jövő számára is mint településnevet őrizték meg. Éppen ebben látom az okot, hogy az elpusztult falvak neve különböző irányban fejlődött. A XVIII. században újonnan telepített falvak természetesen mindenütt megtartották régi nevüket,6 azon elpusztult falvak nevei azonban, melyeknek földjét a parasztoknak mérték ki, dűlőnevek maradtak, míg azok a nevek, melyek uradalmi birtokot jelöltek, korán újból hely- (puszta-) nevekké lettek. De nem minden újabban keletkezett pusztának van 1 Göttling, H. : Aus Vergangenheit und Gegenwart des deutschungarischen Volkes. Budapest 1930. 66. 1. 2 Az alsónánai határban Mórágy mellett fekvő Kortasberg, melyet a földmérők ,,Kürtöshegy"-nek fordítottak, szintén Kardából származhatik. Megjegyzendő azonban, hogy a defterek 1554-ben felsorolnak egy Kürtös nevű falut is. 3 Á hőgyészi községi levéltárban. 4 Mercy ezeket a pusztákat különben is csak 1726-ban vásárolta. V. ö. Deutsch-ung. Heimatsblätter, 1930. 249. 1. 5 A „Generalplan der Herrschaft Hőgyész im Tolnenser Komitat" с. térkép (1791) már épületeket tüntet fel a mai puszták helyén. Az 1780-as katonai felvételek idején még nem voltak itt házak ! 6 Csak Beide neve nem fordul elő régibb oklevelekben. Kétségtelenül rác eredetű név, ami még mindig nem jelenti azt is, hogy magát a falut is rácok alapították. Ezen a vidéken feküdt Bát, Kakucs és egy 1734-ből való oklevél tanúsága szerint (a Dőry-család levéltárában) a régi Harcz is. Az 1718 körül bejött németek már Béláénak nevezték. V. ö. Deutsch-ung. Heimatsbl. 1933. 81. 1.