Századok – 1934
Pótfüzet - WEIDLEIN JÁNOS: Elpusztult falvak Tolnában és Baranyában 611
[117] elpusztult falvak tolnában ÉS bakanyában. 615 ilyen régi eredetű neve. A tolnai és baranyai puszták legnagyobb része az urasági és parasztbirtokok elkülönzése után keletkezett. Az uraság az úrbéri elkülönzés idején az addig közösen bírt erdő- és legelőterületekből szép darabot kapott minden faluban.1 A régi legelőket feltörték, a legelőnek használt erdőket kiirtották és az így nyert szántóföldön 1860 körül urasági épületeket emeltek. Új majorok, új puszták keletkeztek, melyek vagy az uraság nevét viselik, vagy pedig az illető dűlő nevét vették fel, amelyen épültek. így pl. az Apponyi-puszta vagy Nánaer Heide, mely 1855 után épült.2 Tárkány és Ürgevár Szakály határában, 1862-ben keletkezett. A dűlőnév maga lehetett természetesen régi magyar falunév is, mint pl. Kistava3 Regölynél, melyről fentebb hallottuk, hogy 1715-ben a jobbágyoké lett. A régi Csipőtelek helyén is új puszta keletkezett 1854-ben, de ez építője (Ida Schaumburg Lippe) után Idahof nevet kapott, a nép azonban a régi helységnév után máig Csiperdának nevezi. Gyakran megtörtént az is, hogy egy új faluhoz a szomszédos pusztafalu határának csak egy részét csatolták, vagy hogy ezt 2—3 falu között osztották fel. Ennek magyarázatát az Apponyi-uradalom 1780-as dűlőtérképeiről könnyen leolvashatjuk. Nagytormás régi határát pl. három részre osztották :4 a nyugati részt a felsőnánaiak munkálták meg (cultiva tur per Nanaienses) ; északnyugaton a kistormásiak kaptak egy szép darabot (usuatur per Kisstormasienses) és csak a régi határ keleti fele maradt uradalmi birtok (allodiatura dominalis). A jobbágyfelszabadítás idején a parasztok által munkált terület az ő birtokukba ment át, ami által az eredetileg nagytormási föld végérvényesen idegen falvakhoz csatolódott. Hasonlóképen kaptak a kalaznóiak is néhány dűlőt Rekettye déli csücskéből, a duzsiak pedig Csicsó délnyugati részéből, minthogy saját határuk kétharmadrésze erdővel volt borítva. Ilyen határváltoztatás természetesen csak az egyazon földesúrhoz tartozó szomszédos falvaknál volt lehetséges.5 1 Számos példa mutatja, hogy az urasági birtok sok esetben pontosan megegyezik régibb erdő- és legelőterületekkel. (Pl. Murgán, Kalaznón, Csibrákon, Felsőnánán stb.) 2 Felsőnána határának 1855-ből való térképe még nem ismeri. (A gróf Apponyi-család hőgyészi levéltárában.) A Mucsfa határában fekvő József-majort máig is Sauloch-n ak hívják, minthogy a régi Sauloohwald, Saulochberg és Saulochfeld dűlőkön fekszik. 3 A Ferenc József-féle katonai felvételen (1856) csak Tárkány -malom- és Ürgevár- hegy van. Kistaha sincs meg ezen a térképen. 4 Praedium Nagytormás. (Év nélkül.) 6 Udvarira és Nagyszékelyre vonatkozólag v. ö. alább.
