Századok – 1934
Pótfüzet - WEIDLEIN JÁNOS: Elpusztult falvak Tolnában és Baranyában 611
[117] elpusztult falvak tolnában és bakanyában. 613 nék, néhány általánosabb jelentőségű kérdést akarok megvizsgálni, melyek a dűlőnévkutatást a történész számára közelebb hozzák, és a dűlők történetére nézve is különös jelentőséggel bírnak. Említettem már, hogy a régi falunevekből keletkezett dűlőneveknek egy része újabb puszták nevévé emelkedett, egy másik — nagyobb — részük azonban csak mint dűlőnév maradt meg vagy teljesen el is tűnt. Hogy a dűlőneveknek ebben a kétirányú fejlődésében valamilyen szabályszerűséget figyelhetünk-e meg vagy sem, az az alábbiakból ki fog tűnni. Ez a kérdés szoros kapcsolatban van telepítéstörténeti tényekkel és ezért megoldásának keresésénél telepítési oklevelekhez kell visszanyúlnunk. A XVIII. században nem telepítettek be minden régi falut. Sokszor 2—3 vagy még több középkori falu határát egyesítették és ezekből keletkezett az új helység határa. A mai Hőgyész területén találjuk a régi Hőgyészt, Csefőt, Csernyédet és Csicsót, sőt délen egy kis darabkát Hertelendből is. A mucsii határban fekszik a régi Mucsi, Hertelend, Papd és Lázi. A mai Mágocsban megtaláljuk Bik, Györgyi, Szárazpuszta, Kapás, Varjas, Olaszfalu és egy ismeretlen nevű elpusztult falu (mai neve Kispuszta) határát : a mai falu tehát 8 régi helység egyesítéséből keletkezett. Hogy miért nem telepítettek be minden régi, falut, azt a regölyi telepítési szerződés (1715) következőképen magyarázza meg „Tudván azt, hogy város nagysága számban szállított lakosoknak elégséges földje és határja nem légyen, ezért is Somoly és Kistaha nevű két pusztámat is hozzá adjungálni kívánom." Ez azt jelenti, hogy Regöly határa a nagyobbszámú új lakosságnak nem volt elegendő, ezért Somoly és Kistaha földjeit is Regölyhöz csatolja a földesúr. Ebből az adatból arra is következtethetünk, hogy a régi falvak jóval kisebbek voltak, mint az újak. Anélkül, hogy ezt a tényt tovább is figyelemre méltatnók,2 vizsgáljuk a többi ismert telepítési szerződést. A mó-1 Pesty helységnévtárából. (A Nemzeti Múzeum kézirattárában.) 2 Várady, Baranya múltja és jelene, II. k. 521.1., erről a kérdésről így ír : „A sok apró és több részre vált községek helyébe kevesebb, de nagyobb községek léptek. Ez jobban meg is felelt a viszonyoknak. A nagy uradalommal rendelkezők ugyanis a területek felosztásában semmiben sem lévén akadályozva, . . . arra törekedtek, hogy urasági tagul nagy és művelésre érdemes területet mérjenek maguknak, melynek műveléséhez a robot idején nagyobb erő is kellett, azaz nagyobb falut kellett a nagyobb urasági részhez teremteni. A kisebb falvak újjáteremtése céljukkal teljesen ellentétes lett volna."