Századok – 1934

Pótfüzet - WEIDLEIN JÁNOS: Elpusztult falvak Tolnában és Baranyában 611

612 weidlein jänos. [116] a török kiűzése óta főleg az őslakosság pusztulása és német és szláv népek betelepedése következtében sok név feledésbe ment, mégis nagyszámú helységnevet találhatunk még ma is a dűlőnevek közt. Különös óvatossággal kell azonban vizsgálnunk az összegyűjtött névanyagot, mert hiszen ki sejtene a Kapás, Láz, Ökörkút, Rekettye, Ároki, Hab, Zarándok stb. dűlőnevekben régi helységneveket? Vagy a népetimológia által megváltoztatott nyelvjárási alakok, melyek nem egyszer a kataszteri térképlapokra is átkerültek, milyen furcsa tréfákat űzhetnek velünk ! Ki keresné pl. a Sefing, Petrence, Hietl vagy Hietlent, Werkl, Hidatzko polje, Jenich, Bácsin, Usztine-féle dűlőnevekben elpusztult magyar falvak neveit? (Csefő, Petrőcz, Hertelend, Berekalja, Hidága, Jenő, Bátya, Esztyén.) Még a nyelvjárásokat alaposan ismerő kutatót is félrevezethetik ezek a nevek. Tudjuk pl., hogy Mekényes német nyelvjárásában, mint a felsőhesszeni nyelvjárásokban általában, régibb г-пек e felel meg1 (tehát met, Tesch, mit, Tisch), és ha a falutól keletre találunk egy ,Teschler Berg' nevű hegyet, hajlandók volnánk ezt a nevet a ,Tischler' szóval összekapcsolni, holott a Tesla falunévvel függ össze. Azt is tudjuk, hogy német nyelvjárásainkban a kicsinyt, nyavalyást krätzich-nek hívják, hogy tehát a Krätzerstiklcher dűlőnév mindenütt ,kis földeket' jelent. A Németpalkonyánál levő Krätzer Wald — a katonai térképeken Grätzer Waldnak írva — mégis az elpusztult Gerec falu nevéből származik. A nép néhol már kis mondákkal magyarázza ezeket a megváltoztatott helyneveket. A Pélmonostor határában fekvő Háli erdőt a németek Heiligenwald-nak nevezik, még pedig azért, „mert régebben egy remete lakott ott, kit a nép szentnek tartott". Pedig csak a magyar névalak hasonlósága (haliydwalt ^ heiliypwalt) hívhatta életre a német nevet. Mielőtt az egyes érdekesebb példák felsorolására áttér -vicus Nagy (1828) munkájának értékét messze meghaladja. (Mappa inclyti Comitatus Tolnensis ... A gróf Apponyi-esalád hőgyészi levéltárában.) Meg kell még említenem a hőgyészi uradalom átnézeti térképét (Generalplan der Herrschaft Hőgyész aus dem Jahre 1791 ; ugyanott), mely több régi falunak határát is feltünteti. Több adattal szolgált az a néhány száz régi térkép is, melyet a szekszárdi és pécsi törvényszék irattárában találtam. A Ferenc József-féle katonai felvételek (a bécsi hadilevéltárban) ezek mellett már nem sok újat tudtak mondani. Összehasonlításul Csánki Dezső „Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában" c. munkáját (Budapest, 1894—97) és a török kincstári deftereket (Velics-Kammerer, Budapest, 1890) használtam. 1 V. ö. Weidlein, J. : Eine oberhessische Mundart in der Schwäbischen Türkei. Deutsch-ung. Heimatsblätter, 1931. 124. 1.