Századok – 1934
Pótfüzet - WEIDLEIN JÁNOS: Elpusztult falvak Tolnában és Baranyában 611
Elpusztult falvak Tolnában és Baranyában. A nálunk még kevés figyelemre méltatott dűlő- és dűlőnévkutatás kétségtelenül a történettudomány számára fogja a legértékesebb és legkönnyebben hasznosítható anyagot szolgáltatni. A régiek földmíveléséről és gazdasági életéről, birtok- és jogviszonyairól a dűlőnevek adnak hírt ; visszatükrözik a hazai föld természetét, állat- és növényvilágát, emlékeztetnek az itt lejátszódott eseményekre, elpusztult falvak neveit őrizték meg és értékes adatokkal szolgálhatnak, főleg nemzetiségi vidékeken, a telepítésekre vonatkozólag is.1 Dolgozatomban nem akarom példákkal illusztrálni a dűlőneveknek ezt a sokféle alkalmazhatóságát — ezt máskorra hagyom, — csupán az elpusztult falvaknak a dűlőnevekhez való viszonyát fogom tárgyalni. Amint azt már máshelyütt említettem,2 a II. József korában készített katonai felvételeket az újabb térképekkel összehasonlítva, azt látjuk, hogy a puszták és majorok száma az utolsó 150 év alatt nagyon megszaporodott. Ezek az újabb eredetű telepek sokszor régi magyar falvak neveit viselik, melyek a török uralom alatt elpusztultak és csak később, mindenesetre az 1780-as évek3 után mint puszták vagy majorok keltek új életre. Ezt a körülményt csak úgy tudjuk megmagyarázni, ha feltesszük, hogy a helységnevek a falu pusztulása után dűlőnévként fentmaradtak és hogy az újabb telepek már az illető dűlőkről kapták nevüket. Joggal kutathatunk tehát olyan dűlőnevek után is, melyek nem lettek újból helységnevekké, mégis elpusztult falvak emlékét őrizték meg. A dűlőnevek segítségével már Csánki Dezső is megállapította igen sok középkori helységnek fekvését, de ő főleg csak újabb eredetű térképeket vett igénybe és így nem is meríthette ki ezt a gazdag forrást.4 Kétségtelen ugyan, hogy 1 Vollmann, R. : Flurnamensammlung, München, 1926. 12. 1. 2 Egyetemes Philológiai Közlöny, 1933. 183. 1. 3 T. i. 1783—85-ből valók a Dunántúl déli részének térképlapjai. 4 A vizsgált terület teljes dűlőnévanyagát a kataszteri térképeken találtam, de száznál több faluból összegyűjtöttem a dűlőnevek nyelvjárási alakjait is. A régibb térképek közül első helyen a II. József korabeli katonai felvételeket kell megemlítenem. A mi számunkra rendkívül fontos Schnemann József térképe a XVIII. század legvégéről, mely a tolnamegyei uradalmak fekvését is megadja és így Ludo-39*
