Századok – 1934

Pótfüzet - FRIEDREICH ENDRE: A Thököly-kor az egykorú piarista krónikákban 591

608 friedreich endre. [100] tel Bécsbe megy megköszöni a császárnak, hogy Zrínyi Ilonát neki adta feleségül. Kézcsókra járul a császár elé, majd ékes szavakkal fogad hűséget. A császár kegyesen válaszol és neki adja a Tiszától az északi Kárpátokig terjedő országrész fejedelemségét. A VIII. ének elején Lipótnak és fiának, Józsefnek magasztalása következik. A császár kegyessége mit sem használ : Thököly a lázadás élére áll és a törökkel szövetkezik. A császár a német fejedelmektől és a lengyel királytól kér segítséget. A későbbi énekekben már alig esik szó Thökölyről. A költő a hosszú diverzió után visszatér tulajdonképen i tárgyához és elbeszéli a Bécsért vívott harcokat, majd a párkányi csatát és Esztergom visszavételével fejezi be munkáját. A költemény verselése folyékony, leírásai színesek és elevenek, csak a sok harci jelenet olvasása fárasztó. Úgy látszik, munkáján akart könnyíteni, mikor a négy énekre terjedő epizóddal megszakította a hadikrónika fáradságos versbefoglalását. Felmerül a kérdés, ki a munka szerzője és mik voltak forrásai. Kalinski Damascen 1664 május 8-án született a kujavi palatinátus Sempo nevű városában. Valószínűleg Lovicban végezte tanulmányait a piarista iskolában, itt öltözött be a rendbe 1681-ben. Úgyanezen év augusztus havában a podolini noviciátusba küldötték. Itt tett fogadalmat 1683 július 19-én. További életpályájáról keveset tudunk, mert tanulmányait Lengyelországban folytatta és mindvégig ott működött, 1686-ban Gorában tanított. Ez évről kedvező jelentést küldenek róla Rómába és kiemelik költői tehetségét. Úgy látszik, hogy később megingott hivatásában és megkísérelte fogadalmát érvényteleníttetni. Ez ügyben Salistri János generális hivatalos látogatása alkalmából 1690 szeptember 16-án a chelmi házból, ahol akkor tanított, maga elé hivatta Varsóba és kihallgatta, és megkérdezte, hogy mit tart fogadalmáról. Azt válaszolta, hogy fogadalma ugyan érvénytelen lehetett, minthogy azonban azt a fogadalomújításkor többször megújította, most már azt érvényesnek tekinti és a rendben kíván maradni.1

Megnyugvása azonban nem volt végleges, mert Zawadski Ignác lengyel provinciálisnak 1700 augusztus 22 k. és a generálishoz intézett leveléből tudjuk, hogy egyideig a renden kívül élt.2

Később 1 Salistri vizitációs iratai a római piarista generalatus levéltárában. 2 Literae Provinciáé S. P. Polonae. Római piarista generalatusi levéltár.