Századok – 1934
Pótfüzet - FRIEDREICH ENDRE: A Thököly-kor az egykorú piarista krónikákban 591
[101] a teököly-kok a piarista krónikákban. 609 mégis visszatért és több évet töltött főurak udvarában mint házikáplán és több helyen tanított is. 1726 november 26-án halt meg, mint a dobrovici ház rektora. A lengyel könyvészeti munkák több szónoklatát és alkalmi költeményét említik.1 Az eposz lengyel történeti forrását sikerült megtalálnom Kochowski Vespasián „Commentarius belli adversum Turcas ad Viennamet in Hungaria" című, 1684-ben Krakkóban megjelent krónikájában. Kochowski — mint Sobieski udvari történetírója — részt vett a bécsi és magyarországi hadjáratban. Munkája megbízható forrása Sobieski expedíciójának, de nagy hibája — mint sok azon korbeli krónikának — hogy nagyon fukarkodik a dátumokkal. Nemcsak a hadjáratot beszéli el, hanem a lengyelek viszontagságos hazatérését is Felső-Magyarországon keresztül. A császári hadseregben vitézkedő magyarok szereplését kidomborítja. Thökölyvel is sokat foglalkozik és a király főhadiszállásán tartózkodván jó forrásból értesült Thökölynek Sobieskivel folytatott alkudozásairól, viszont Thököly régebbi dolgairól több helyen tévesen ír, így azt állítja, hogy Lipót császár az északkeleti részek kormányzatát fejedelmi címmel bízta Thökölyre. A más külföldi krónikákban is felbukkanó tévedés onnét ered, hogy Thököly a többször meghosszabbított fegyverszünetek alapján valóságban uralkodói joggal bírta az északkeleti vármegyéket anélkül azonban, hogy fejedelmi rangját az udvar elismerte volna. Ezt Kalinski is átvette tőle, valamint azt is, hogy Zrínyi Ilona a császár kívánságára ment férjhez Thökölyhez. Kochowski egy helyen felsorolja a felkelők panaszait a bécsi kormány ellen : Kalinski ezt is szépen versbe foglalja és Petrőczy izgató levele gyanánt szövi be eposzába. A hadjárat megéneklésében elejétől végig Kochowski előadásához igazodik : azonban a Lubomirskiak vitézkedését, kikkel a piaristák közelebbi viszonyban voltak, jobban magasztalja. Azt is Kochowskitól vette, hogy Sobieski Stedeldorfban Hardegg grófnál megszállott. A gobelinképek és a magyar felkelés krónikája természetesen már Kalinski fikciója. Amíg a hadjárat feldolgozása Kalinskinál alig tekinthető egyébnek, mint Kochowski munkája versbefoglalásának, addig az V. énektől a VIII-ig terjedő kitérésben sokkal önállóbbnak mutatkozik. Ha van az eposznak valami irodalmi értéke, akkor csak ennek a résznek tulajdoníthatjuk 1 (Bielski Simon.) : Vita et scripta quorundam e Congregatione S. P. in Provincia Polona professorum, qui operibus editis nomen suum memorabile fecerunt. Varsaviae, 1812. 21. 1. Századok. 1934. (Pótfüzet.) 39