Századok – 1934

Pótfüzet - FRIEDREICH ENDRE: A Thököly-kor az egykorú piarista krónikákban 591

600 friedreich endre. [100] tékosan kérte Madách Pétert, hogy a három elfogott piaristát küldje Podolinba, nem tudván még, hogy a másik kettő már megszabadult. Egyúttal Kraus Mihály podolini rektort is tudósította. Kraus megköszönte a sztaroszta gondoskodását és arra kérte, hogy inkább közvetlenül magához Thökölyhez forduljon : Thököly a privigyei esetből ismeri a piaristákat, 1679-ben oltalomlevelet is állíttatott ki nekik, tehát bizonyára teljesíteni fogja kérését. Biztosra vette, hogyha Kincel Thököly elé kerül, szabadon fogja bocsátani, míg a martalócok útközben könnyen megölhetik vagy halálra kínozzák. Ha tehát Thökölynek ír, tudósítsa, hogy ő is csatolhassa a podolini ház nevében irandó kérését. Számítását arra alapította, hogy Thököly — mint írja — ezidőtájban nagyon kereste a lengyel király és a köztársaság barátságát és Moszynski sztarosztával nagy barátságot tartott és sűrűn levelezett. Kraus csakugyan jól ismerhette Thökölynek a lengyelekhez való viszonyát és azt is, hogy mily nagy szüksége van a jó szomszédságra, hiszen ez időtájban történt, hogy a Thököly breznóbányai expedícióval egyidőben Szilézia pusztítására küldte Füleki Kiss Mihályt 3000 emberrel, azonban Caprara Aeneas gróf császári tábornok visszatértében Liptóban és Árvában útját állta és Kiss a reá várakozó barátságos fogadtatás elől kénytelen volt nagy kerülővel lengyel területen át Nowytarg irányában vonulni vissza a Szepességre.1 Madáchék Igló alá érkezve egy korcsmában állapodtak meg a foglyokkal. Kincel azt színlelte, hogy nem tud magyarul és így végighallgatta, amint róla tárgyaltak és azon tanácskoztak, hogy elbocsássák-e vagy mennyi váltságot követeljenek érte. Végül is arra akarták kényszeríteni, hogy írjon Podolinba és kérjen 2000 arany váltságdíjat. Minthogy kezét összeverték, a levelet más írta meg helyette, ő pedig csak aláírta és neve után e szavakat jegyezte a ievélre : Frum. sum. Mit jelentenek e szavak? A kurucok bizonyára nem sejtették, de podolini testvérei megértették. Mikor Szent Ignác antiochiai püspököt Trajanus császár idejében Rómába hurcolták és a vadállatok elé vetették, hallván az oroszlánok ordítását, ezen fohásszal ajánlotta fel magát a vértanuságra : Erumentum Christi sum, dentibus bestiarum molar, ut panis mundus inveniar — (Az Úr gabonája vagyok, a vadállatok fogai őrölnek meg engem, hogy tiszta kenyérré váljak.) Ezen fohász benne van a Breviárium Sz. Ignác-napi officiu-1 Angyal D. : Thököly Imre 239. 1.