Századok – 1934

Pótfüzet - IFJ. SZENTPÉTERFY IMRE: A tárnoki ítélőszék kialakulása 510

640 ifj. szentpéter y imre. [70] tében,1

ami azért volt szükséges, mert az ülnökök többségének még semmi dolga nem volt azelőtt az ítélőszékkel és így a statútumokat sem ismerhette. Azután elővették a fellebbezett pereket. A feleknek a pert a városi bíróság zárt átküldőlevelében kellett az ítélőszékre vinniök és azt csak ott, az ülnökök és az egész ítélőszék jelenlétében lehetett felbontani.2

Ezt az átküldőlevelet a városi bíróság másolatban a feleknek is kiadta, nyilt alakban.3

Az átküldőlevelet, amelyben az egész perfolyam le volt írva a városi bíróság ítéletével együtt, a felek vagy képviselőik jelenlétében az ítélőszéken felolvasták.4

Az ítélőszék tagjai azután megtárgyalták az ügyet és döntést hoztak. ítélethozatalnál nem a tárnokmester szava volt a döntő ; nem úgy kell elképzelnünk, hogy a tárnokmester ítélkezett bírótársainak, a városi kiküldötteknek a segítségével. A tulajdonképeni bírói széket a XV. század közepétől a városi kiküldöttek képezték, akiknek elnöke, a tárnokmester csak mintegy a nevet adta a bírói fórumnak. Ezt bizonyítja már V. László 1453-ból fennmaradt oklevele is, amely kimondja, hogy aki Pozsony város bíróságának ítéletével megelégedve nincs, az a tárnokmester és a hét szabad város esküdteinek jelenléte elé fellebbezhet.5 A polgároknak kimondottan az volt a törekvésük, hogy a tárnokmesternek ne is legyen beleszólása az ítélethozatalba. Az 1456-i statútumokban elrendelik, hogy az ülnökök tárgyalás közben véleményt nyilváníthatnak, de a tárnokmesternek semmi beleszólása nincs a dologba és az ítéletet a peres felek valamelyikének a bírója mondja ki.6

Nem lehet pontosan megállapítani, hogy ebből a rendelkezésből mennyi ment át a gyakorlatba, mert erre vonatkozólag a későbbi időkből semmi támpont nem maradt fenn ; az 1479-i statutumok fogalmazványának az a része, amely elrendeli, hogy az ítélőszék ülnökei közös akarattal válasszanak egy bírót maguk közül és a perlekedők ügyeit annak elnökletével felülvizsgálva, terjesszék a tárnokmester elé jóváhagyás végett,7

nem került be a statutumok végleges szövegébe. Tény azonban az, hogy 1 1602. Prot. 80. a. lap. 2 1456. art. 8. ; 1479. Kovachich : Cod. auth. 265. 1. (1602. art. 8.) ; 1602. Kovachich u. o. 25. 1., Mon. III. 3 1602. Kovachich i. m. u. o. 1 1609. Prot. 86. b. lap. 6 Teleki i. m. X. 371. 1. és Wagner : Jurisdictio tav. 55. 1. « 1456. art. 8. 7 Pozs. lvt. 5153. sz. — Ilyenféle rendelkezés az 1456. art. 7. is.