Századok – 1934
Értekezések - MÁLYUSZ ELEMÉR: Három folyóirat 45
46 IVÍÁLYUSZ ELEMÉR. nyára maga is csodálattal fogja megállapítani, hogy az 1920-as években a nagy német nyelvtömb szélein s a vele többé-kevésbbé összefüggő szigeteken egymásután mily tömegesen jelentek meg a népi összetartozás gondolatát ápoló, tudományos célkitűzésű folyóiratok. Neki talán módjában lesz ilyen, futótűzhöz hasonló jelenségeket a gazdasági életben éppen úgy megfigyelni, mint a politikai programmok megszerkesztésénél, vagy a közvéleményt irányító napi sajtó szervezetének kiépülésében is. Ha mi még nem is láthatjuk tisztán ezeket az összefüggéseket, az egy célra törekvés annál szembetűnőbb a tudományos élet területén. Ami Ranke számára még kivihetetlen ábránd volt, az a nagy összeomlás után valósággá lett és megalakult ugyanabban a városban, amelyre ő is elsősorban gondolt, Münchenben, a Deutsche Akademie, az a tudós testület, amely függetlenül dinasztikus és törzsi, sőt állami különbségektől, az egész németség kulturális egységének hirdetője.1 S hogy a törekvés, Európa németségét egyetlen kulturális organizmusba olvasztani, megértésre talált a különböző államkeretek közt élő német szigetekben, arról éppen a jelzett folyóiratok megindulása tanúskodhat. Lenyűgöző hatású olvasni e folyóiratok címeit, amint tucatszámra sorakoznak egymásután a mindent számon tartó bibliográfiában.2 Északról kiindulva, végighaladhatunk segítségükkel a német nyelvtömb határain és szigetein, hogy csodálattal állapítsuk meg: gyönyörűen összekovácsolt lánccá fonódnak össze az egyes szemek. Csak találomra ragadunk ki az 1920-as években megindult folyóiratok közül néhány példát, mellőzve minden jellemzést és megelégedve az úgyis kifejező alcímek közlésével. A Nordelbingen az északi Schleswig-Holstein, Hamburg és Lübeck területével foglalkozik, a bonni Rheinische Heimatblätter és a Trierer Zeitschrift (Vierteljahrshefte für Geschichte und Kunst des Trierer Landes und seiner Nachbargebiete) már a francia határvidékkel, míg a gráci Blätter für Heimatkunde, a stájer történeti társulat folyóirata, egyik szomszédunkkal. Ahol, mint Karinthiában, volt már régi folyóirat (Carinthia. Mitteilungen des Geschichtsvereins für Kärnten), ott esetleg nem is került sor újnak az alapítására, bár Csehországban a Verein für Geschichte der Deutschen in Böhmen a maga régi, félszázadnál is idősebb Mitteilungen-ja mellett még külön Jahrbuchot is megindított, nem szólva egy másik, Sudetendeutsches Jahrbuchról. A történeti Magyarországról levált területek közül a „Bánát" is beleilleszkedett ebbe a mozgalomba, amikor megindult a Banater Deutsche Kulturhefte (Vierteljahrsschrift für geistiges und kulturelles Leben der Banater Deutschen), a szászok pedig a maguk, nálunk is jól ismert régi Archivjuk és Korres-1 Ranke, L. : Zur eigenen Lebensgeschichte, Leipzig, 1890, 696—711. 2 Deutsche Hefte für Volks- und Kulturbodenforschung. 1930. Melléklet, 42—124. sz.
