Századok – 1934

A .MAGYAK VÁROSTÖRTÉNET ELSŐ FEJEZETE. 43 beszolgáltatniok s itt ejtették meg Szent Mihály napjáig az elszámolást.1 Cosmas cseh krónikás, akit Esztergomban szenteltek pappá és így már a XI. század végén nagyon jól ismerte, következetesen ,,urbs Strigonia"-nak emlegeti Esztergomot,2 „urbs" névvel pedig csak a jelentékenyebb városokat jelölték ebben az időben ;3

Konrád salzburgi érsek életírója viszont 1131. évi eseményekkel kapcsolatban az ország metropolisának nevezi,4

amin nyilvánvalóan nem csupán politikai vagy egyházi központot, hanem nyugati értelemben vett fővárost kell értenünk. Erre mutat Odo de Deogilo előadása is, aki a második keresztes hadjárat vitézeinek átvonulásakor, 1147-ben látta Esztergomot és azt írta róla, hogy sok ország gazdagságát szállítják a Dunán hajókon ebbe a kiváló városba.5 Ugyanilyen értelemben emlékszik meg krónikájában Esztergom városáról Arnoldus Lubicensis is, aki két ízben, a szász és osztrák hercegek 1172. évi szentföldi zarándokút jávai és Barbarossa Frigyes kereszteseinek 1189. évi átvonulásával kapcsolatban is beszél a magyarok metropolisáról.6 Lübecki Arnold leírása annál értékesebb, mert világosan megkülönbözteti a királyi várat magától a várostól és kétségtelenné teszi, hogy az előbbi híradások sem valami királyi palatiumra7

és a vár függvényének tekinthető suburbiumra, hanem valóban nyugati értelemben vett nagyvárosra vonatkoznak. Ezek után felesleges talán tovább bizonyítanunk, hogy Schünemann-nak az az állítása, mely szerint Esztergomot a XII. század közepén német kereskedők alapították, amiről a felsorolt XII. századi tudósítások sem tudnak semmit, minden alapot nélkülöz. Az alapított városoknak — akár a föld urától, akár a várost tényleg alapító lakosságtól indult ki a kezdeményezés — a piac, a vásártér volt természetszerű központja, sőt a kifejezetten kommerciális jellegű városoknak 1 Kálmán I. törv. 79. §. 2 Mon. Germ. SS. IX. 64., 96., 105. 1. 3 Rietschel : Die Civitas 43 kk. 1. 4 Mon. Germ. SS. XI. 74. 1. 5 Cetera omnis aqua terre huius lacus sunt et paludes et fontes ; si tarnen fontes sunt, quos paululum fossa hu mo etiam in estate faciunt transeuntes ; excepto Danubio, qui hanc satis in directum preterfluit et multorum regionum divitias nobili civitati Estrigun navigio convehit. Mon. Germ. SS. XXVI. 62. 1. 6 Mon. Germ. SS. XXI. 117. és 171. 1. ' applicuerunt ad urbem quandam, que naturaliter est mimitissima. Nam ex uno latere cingitur Danubio, ex alia alveo profundissimo, qui Grane dioitur, a quo urbs et civitas, que in altera ripa sita est, nomen accepit. Mon. Germ. SS. XXI. 117. 1.