Századok – 1934

44 PLEIDELL A. : A MAGYAR VÁROSTÖRTÉNET ELSŐ FEJEZETE. a létalapja is s a város többi része e körül helyezkedett el.1 Esztergomban pedig a vásártér — mint kifejtettük — a királyi város közvetlen szomszédságában ugyan, de azon kívül, idegen territóriumon feküdt. Ez csupán azzal magyarázható, hogy akkor, amikor Esztergomban vásárokat egyáltalában tartani kezdtek, a később királyi városnak nevezett település fennállott már. A latin város települési elsőbbségét bizonyítja az is, hogy a zsidónegyed — amely Schünemann szerint is a XI. század közepén fennállott már2 — a latin város keleti szélén feküdt, ami csak úgy volt lehetséges, ha a zsidóság letelepedésekor — a XI. század közepe előtt — a már fennálló latin városhoz csatlakozott. Pleidell Ambrus. 1 Below, G. : Der Ursprung der deutsehen Stadt Verfassung. Düsseldorf, 1892., 15 kk. 1., Rietschel : Markt und Stadt 129. 1., Rörig i. m. 72 kk. 1. és passim. -—- R. Koebner egyébként Schünemann adatai alapján azt hiszi, hogy a vicus Latinorum Esztergomnak „idegen negyede" volt, amiről szó sem lehet természetesen, de jellemző, hogy ő sem tartja Schünemann eredményeit beigazolva. Koebner, R. : Städtewesen des Mittelalters. Jahresberichte für deutsche Geschichte, 5. (1929.), 324—325. 1. 1 Schünemann : Die Entstehung des Städtewesens 63. 1.