Századok – 1934

Szemle - Skoczek; Józef: Wychowanie Yagiellonów. Ism.: Komoróczy György 464

464 SZEM I.E. hogy „az előadások nem antik tárgyúak, hanem menzetiek, a színészek nem a társadalom páriái, hanem színész polgártársak." A politikai „ékesszólás úgy terjed, mint az ókori köztársaságokban". A forradalom vezetőinek fejlett kultúrérzékét a következő módon szemlélteti: „A forradalom a szobrokat és képeket úgy vette birtokába, mint a területeket s e művészi foglalásokra épp oly büszke, mint a többire." A Szépművészeti Akadémia bezárása „a művészetek szabadságlevele volt". A túlzások és tévedések mellett is sok újat nyújtó munkát kitűnő bibliográfiája teszi értékessé, mely a kérdés hatalmas irodalmáról pontos tájékozódást nyújt. Sayousnak Magyarországról írt könyvét elavultnak minősíti. Hazánk többször szerepel a könyvben és Martinovics mint „tudós professzor", mélyen érző ideálista fejeztetik le Budán. A mellékelt térképen Magyarország egyetlen településnélküli füves térség, amelyen a négy folyó zúg keresztül. Ungár László (Pécs). Szemle. Ilusse-Wilson, Elisabeth: Das lieben der heiligen Elisabeth von Thüringen, Das Abbild einer mittelalterlichen Seele. München, 1931. O. H. Beck'sclie Verlagsbuchhandlung. 8°. 339 1. „Thiiringiai" Szt. Erzsébet halálának hétszázéves fordulója (1931) nem keltett nagyobb mozgalmat se Németországban, amely egészen kisajátította magának, se nálunk, akik egyedül és visszhang nélkül illetjük őt a „magyarországi" jelzővel. Pompázó ünnepségek nem voltak ezen eentennárium alkalmából, ellenben a megnehezült idők szellemében egészen stílszerűen itthon és a külföldön is mindgyakrabban jelenik meg alakja a tevékeny felebaráti szeretet, a „Karitász" verbuváló plakátjain. Általános tiszteletének jeleként B.-W. leszögezi azt a kétségtelenül való tényt, hogy Erzsébet a középkornak az a szentje, akit a német protestantizmus is megtartott. Ha B.-W. művét végigolvassuk, csodálkozva fogjuk észrevenni, hogy egyetlen vonás sem maradt meg a megszokott Erzsébet-képből. Összbenyomásunkat talán legrövidebben úgy fejezhetjük ki, hogy a mű „szellemtörténeti" munka, amelyben azonban a transcendens fonalak el vannak vágva. Minden való, de csak szubjektív és „természetesen" magyarázható. Nem akarunk a szerző egyes tételeivel perbe szállni, csak azt az egyik alapgondolatát emeljük ki, hogy minden hagiográfia szükségképen tendenciózus ! Erre az alapra támaszkodva rajzolja meg Erzsébet „megtisztított" képét. így éppen ma programmot jelentő erénye : a jótékonyság forrásául B.-W. anyjától, Gertrud királynétól örökölt pazarlási hajlamát jelöli meg. Atyjától, akit a szerző szerint fia „Beda" detronizált, örökölte viszont a passzivitást, amely különösen élete utolsó éveiben ütközött ki végzetesen rajta. Hermann Egyed. Skoczek, Józef : Wyehowanie Yagiellonów. (A Jagellók neveltetése.) Lwów, 1932. 8° 123 1. Sk. a XV. századi lengyel pedagógiai eszmetartalomnak a Jagelló hercegek nevelésében való visszatükröződését mutatja be. A lengyel humanizmusról, a kor általános jellemzése tekintetében könyve nem sok újat mond, mert szempontjai megegyeznek az eddigi kutatások nézőpontjaival s így eredményei és