Századok – 1934
A .MAGYAK VÁROSTÖRTÉNET ELSŐ FEJEZETE. 39 1203. évi feljegyzése vonatkozhat rá, amely szerint Imre király fia megkoronázása után a lázadó Endre herceget az esztergomi palotában őriztette,1 — újabban azonban Balogh Albin2 és maga Schünemann3 is azt hiszik, hogy a királyi palota azonos azzal a nagy és díszes épülettel, amely Zeniapalotája néven volt ismeretes s amelynek a XIII—XIV. század folyamán rendkívül változatos története van. Már maga az, hogy ez alatt az egész idő alatt nem városi polgárok, hanem előkelő, hatalmas urak, mint Ugrin tárnokmester,4 majd Walter comes budai várnagy és fiai, Endre8 és István comes 6 s félévig ez utóbbi rokona, ugyancsak István comes,7 utóbb pedig Nagy Péter fia Tamás mester csókakői és gesztesi várnagy voltak a tulajdonosai, megkülönbözteti ezt az épületet a körülötte fekvő házaktól, még inkább megkülönbözteti azonban az, hogy amíg a többi városi ingatlan átruházásához elegendő volt akár a városi elöljáróság, akár pedig valamely hiteles hely előtt tett bevallás, ennek az épületnek a tulajdonjoga mindvégig királyi donáción és az azt követő szabályszerű statúción alapult. Még akkor is, ha a valóságban egyszerű adásvétel útján került az új tulajdonos birtokába, a vevő a palotára minden esetben adománylevelet kért a királytól,8 ez pedig arra vall, hogy a rendes városi jog nem volt 1 U. о. IX. 590. 1. 2 Esztergom Árpád-kori helyrajzáról. Esztergom Évlapjai, V. <1930.), 27—28. 1. 3 Die Entstehung des Städtewesens 65. 1. 4 Mon. ecel. Strigon. II. 25—26., S3—95. 1. 5 U. o. II. 25—26., 478—480. 1. 6 U. o. III. 195—196. 1. 7 Ez ugyan esztergomi polgár is volt, de — mint címe is mutatja — a városi polgárok közül kiemelkedett s nyilvánvalóan országos méltóságot is viselt, töhb volt tehát egyszerű városi polgárnál. 8 1273-ban IV. László Pous fia Ugrin tárnokmestertől hűtlenség miatt elvette és Walter comes budai várnagynak adta a palotát, akit az esztergomi káptalan be is iktatott. Mon. eccl. Strigon. II. 25—26. 1. — Úgy látszik, Ugrin utóbb kegyelmet kapott, mert a palota 1279-ig az ő birtokában maradt, ekkor azonban 200 ezüstmárkáért eladta a káptalannak. U. о. II. 93—95. 1. — A káptalan a palotát birtokolta is. U. о. II. 357., 359. 1. — A káptalan azonban nem kért rá donációt s 1300-ban Walter comes fia Endre mester az apjának adott adomány alapján, a káptalantól elperelte a palotát olyképen, hogy a király önmagát iktattatta előbb birtokba s azután Endre mesternek új donációs levelet adott. U. о. II. 478—480. 1. Érdekes, hogy a káptalan a statúciónak ellent sem mondott. — Endre testvére István mester 1330 március 18-án rokonának, István comesnek adta el a palotát, -— Anj. Okmt. II. 476—477. 1. — aki már április 16-án királyi donációt kapott rá s miután a keresztesek május 3-án beiktatták, a király május 5-én a donációról privilegiális levelet is adott. U. о. II. 476—477. 1., Mon. eccl. Strigon. III. 164—166. 1. — István comes a
