Századok – 1934
38 PLEIDELb AMBBUS. eső területre, hiszen a vitás udvarnokföldet a hamis adománylevél szerint azért adta a káptalannak a király, hogy az udvarnokok a káptalannak ne alkalmatlankodjanak.1 Ezeken kívül Esztergom északi felében még más udvarnoktelkek is voltak, részben a város árkain kívül, részben pedig belül, a Szent Lőrinc-templom táján, amelyeket azután — számszerint 70 kúriát — IV. Béla 1264 október 14-én az általa alapított csúti monostornak adományozott.2 Mint az oklevélbe foglalt határleírásból kitűnik, az adomány árkon kívül eső része a város északi felének keleti részével volt határos és egyébként a káptalan területeivel is érintkezett, amiből valószínűnek látszik, hogy a városárkon belül fekvő része ezzel a területtel összefüggően, a Szent Lőrinc-város keleti felében feküdt. Az, hogy a városárkon belül adományozott kúriák az oklevél szavai szerint más polgárok telkei között feküdtek,3 nem jelenti szükségképen azt, hogy azok a város belsejében voltak elszórva, hanem talán csak annyit, hogy a káptalani polgárok telkei közé, a város szélén voltak beékelődve. A káptalani város telkei között egyébként más idegen tulajdont képező telkek is feküdtek, így mindenekelőtt a iurisdictiójáért a királyi város ellen a káptalannal együtt küzdő Szent Tamás-prépostság kúriái, vagy Both fia Benedeknek a Szent Lőrinc-templom temetőjénél fekvő palotája, amelyet 1291-ben a sági konventnek adományozott.4 Mindezeknek azonban nyilvánvalóan közös az eredetük : annak a településnek a részei, amely az esztergomvárosi királyi palota körül, Esztergomnak az uralkodó székhelyévé válásával egyidejűleg keletkezett s amelynek túlnyomó részét keletkezésének idején valóban a királyi udvarnokok házai foglalták el, akik 1184-ben még nagy tömegben, százados vezetése alatt éltek itt.5 Az esztergomvárosi királyi palotáról ugyan csak egyetlen biztos adatunk van, Arnoldus Lubicensis feljegyzése, aki azt írja, hogy Barbarossa Frigyes császárt 1189-ben négy napig itt vendégelte meg III. Béla király és csak azután fogadta őt fenn a várban,6 és talán még az admonti krónika 1 ne predict! vduornici nostri habeant aliquando causam ipsos fratres perturbandi . . . 2 U. о. I. 509—513. 3 mixtim resident inter alios Ciues . . . 4 U. о. II. 285. 1. 5 Fejér II. 219—220. 1. 6 Monumenta Germaniae. Scriptores XXI. 171. 1.
