Századok – 1934

Történeti irodalom - Kónyi Mária: Az 1715–22. évi rendszeres bizottság javaslatai. Ism.: Bónis György 429

430 TÖRTÉNETI IRODALOM. 430 udvar emberei, különösen a feltűnően ügyes Mannagetta királyi biztos. A munka megkezdését, lassítását vagy siettetését a suecessio szempontjai szerint intézte az udvar. Az 1722—23. országgyűlés el is fogadta a leány ág trónöröklési jogát, de a Systema politico-oeconomico-militaréból csak az eléggé mérsékeltnek látszó intézkedéseket és ezeket is csak hosszas huzavona után cikkelyezte be. A helytartótanácson kívül nem is valósult meg más javaslata a bizottságnak. K. dolgozata ezt az eseménysort foglalja össze, ami már maga is eredmény, mert bár a bizottság egyes terveivel és munkájának menetével többen foglalkoztak,1

de az egész deputationalis munka monografikus feldolgozását eddig nélkülöznünk kellett. Ezen az összefoglaló feldolgozáson kívül eredménye a dolgozatnak számos eredeti adat felkutatása is; ilyen nevezetesen a Pattachich-Proiectum keletkezési idejének (1700—1) megállapítása s ezzel annak a Bidermann nyomán elterjedt nézetnek megdöntése, hogy a helytartótanács szervezetének kidolgozásával Pattachichot bízták meg. Szerző kimutatja, hogy Pattachich már 1719-ben meghalt, s így ez a megbízás még akkor sem volna lehetséges, ha a Proiectum nem lenne datálható. Erősségei a dolgozatnak a nőági örökösödés előkészítésének végigkísérése a bizottság munkája során, a rendszeres munkálatok és a successio szoros kapcsolatának kimutatása, valamint a rendiség és a modern közigazgatási és merkantilista elvek sajátságos és a korra annyira jellemző kapcsolatának kidomborítása. K. állításaival kapcsolatban nem vonakodik a vitatkozástól sem és nyugodt biztonsággal ítéli el a feltűnőbb tévedéseket. A tanulmány legnagyobb erénye mégis az alaposság. Majdnem minden állítása oklevelekkel bizonyítható, adatait lelkiismeretesen használja fel, s így alig néhány helyen találunk olyan állítást vagy pongyolaságot, melyet a dolgozat használhatóságának érdekében ki kell igazítanunk. így Esterházy Pál nádor Informatióját К. a Kollonics-bizottság munkájának kezdetén kért írásbeli véleményezésének tartja (5.1.), vagyis ezt az úttörő javaslatot nem a nádor, hanem az idegenekből álló bizottság kezdeményezésére vezeti vissza ; viszont maga is idézi az Einrichtungswerk állítását,2 hogy t. i. az Informatiót már az 1687—88. országgyűlésen nyújtották be, mely pedig a bizottsági munkát elrendelő leirat kelte (1688 júl. 29.) előtt zárult (jan. 25-én),3

tehát a munka megkezdésével nem eshetett egybe ; máshelyütt meg Esterházy Imre egy leveléből idézi K., hogy egy külön nádori bizottság volt a Kollonics-féle mellett ; három helyen háromféle magyarázatta 1 1 Többek között Horváth. Fessier, Marczali, Szekfű összefoglaló munkáikban, továbbá Túrba, G. : Die Grundlagen der Pragmatischen Sanktion I. Leipzig u. Wien, 1911. és Málnási Ö. : Gr. C'sáky Imre bibornok élete és kora. Kalocsa, 1933. 2 Nemzeti Múzeum Kézirattár, Fol. Germ. 210. 3 Fessier : Geschichte von L'ngarn. Leipzig, 1877. IV. 403.