Századok – 1934

Történeti irodalom - Kónyi Mária: Az 1715–22. évi rendszeres bizottság javaslatai. Ism.: Bónis György 429

TÖRTÉNETI IRODALOM. 431 találkozunk tehát.1

1715-ben nem tárgyaltak a helytartótanácsról ; K. (12. 1.) egy olyan irat alapján állítja az ellenkezőt, mely Pálffy Miklóst emlegeti országbíróként, pedig az irat az országbíró jellemzése után külön bekezdésben tárgyalja Pálffy Jánost ! Itt K. állítása nyilván téves, mert az elíráson kívül semmiféle adat nem támogatja. Ezzel szemben meg kellene említenie, hogy 1708-ban állandó magyar tanács felállítását javasolták a rendek gravameneik conclusiójában ; a tagokat mind a négy rendből akarták választani és a tanácsot a törvényhozás és igazságszolgáltatás elkülönítésével (!) csupán a kormányzásra felhatalmazni. A király hozzájárult a tervhez és a részletek kidolgozását kívánta, ezt azonban az idő rövidsége miatt későbbre halasztották.2

Az igazságszolgáltatási javaslatokat nem a török háborúk befejezése után dolgoztatta ki a király (14. 1.), akkor már be is fejezték azokat (a passzarovici békével egyidőben : iustitia et pax osculata sunt, mondja az egykorú chronostiehon.3) Menti a tévedést, hogy Károlyi Sándor önéletírása félreértésekre ad okot,4

s a régebbi írók is K. véleményen vannak.6 A helytartótanács cseh mintára való szervezését nemcsak az udvar tervezte, hanem egy magyar főúr is, az aulikus Esterházy Imre.6

De hogy a szervezés csakugyan cseh mintára történt, ezt a célzatos állítást (Bidermann) csak összehasonlítással lehetne megcáfolni.7

Hasonló kisebb hibák még : el nem fogadott országgyűlési propositiotervezetet K. propositióknak nevez (16. 1.), a király állandó erős beavatkozását nem domborítja ki eléggé, föltételezi a rendek áldozatkészségét (15.1.), ami igen merész feltevés8

stb. Mindezek az elírások nem csorbítják azonban lényegesen a tanulmány alaposságát. De éppen ebből az alaposságból folynak a tanulmány legnagyobb hibái. Az iratok szövegétől és terjedelmétől sokszor nem tud elszakadni, az egyes eseményeket inkább regisztrálja, mint feldolgozza ; tartózkodik a problémák felvetésétől ott, ahol azokra csak következtetés adhatna választ ; a történésnek sokszor csak felszínén mozog, annak összetevőit nem kutatja. (Pl. okvetlenül 1 A kérdés eldöntését 1. Szekfű : Magyar történet VI. 9. 2 Gravamina, resolutiones, replica : N. M. Fol. Lat. 565 ós 588. 3 Gábor Gy. : A pesti kir. tábla felállítása és szervezése. (M. Jogászegyleti Értekezések, Új Folyam, XV. k. 86. sz.) Budapest, 1925. 4 1721—22-re teszi a jogi bizottság működését (nyilván összefoglalja a másikkal), pedig őt már 1717. nov. 30-án fel is mentették onnan. (Régi orsz. ltár, Lad. Q. Fasc. A. Nr. 1. С. melléklete D. alatt.) 6 Fessier i. m. 203., Horváth M. : Magyarország történelme. Budapest, 1873. VII. 95. 6 1722. jan. 27. levele, B. mell. : ,,ad normám Burgravii Bohemiae, solitaeque Locumtenentiae suae." (Bécsi áll. ltár, Hung. Fasc. 201. conv. a.) 7 A tévedés pedig tovább terjed : Málnásinál már figyelmeztetik (a régen elhalt) Pattachichot a cseh minta követésére. (267. 1.) e 1720-ig legalább is minden bizottságot a király fizetett. Orsz. Ltár. Kane. Cone. Exp. 1720. aug. Nr. 70.