Századok – 1934

Történeti irodalom - Kónyi Mária: Az 1715–22. évi rendszeres bizottság javaslatai. Ism.: Bónis György 429

TÖRTÉNETI IRODALOM. 429 hasonló gazdag kiállításban, hanem széles látókörű, bevezetésben egységes képpé összefoglalt regesztagyüjtemények formájában, gondosan ügyelve a lehető teljességre, vagyis arra, hogy egész anyagcsoportok ne maradjanak figyelmen kívül a feldolgozásnál, amint az eddigieknél történt. L. nagyértékű forrásanyagot tartalmazó kötetének az volna a legszebb eredménye, ha az illetékeseket ilyen elhatározásra ösztönözné addig is, amíg az Intézet belekapcsolódhat a nemzetközi történetkutatás munkájába. Tóth László. Kónyi Mária : Az 1715—22. évi rendszeres bizottság javaslatai. (Különlenyomat a Bécsi Magyar Történeti Intézet 1932-i évkönyvéből.) Budapest, 1932. 8°, 48 1. K. széleskörű levéltári kutatások alapján készült munkája a XVIII. század elejének egy jelentős, de összefoglalóan fel nem dolgozott reformbizottságával foglalkozik : azzal a Systematica Commissióval, melyet az 1715 : 59. t.-c. a közigazgatás, hadügy-és gazdaságügy rendszerének kidolgozásával bízott meg.1 A dolgozat tárgya a bizottság működésének és tervezett újításainak ismertetése, de kiterjeszkedik a javaslatok sorsára is és így magában foglalja többek között a helytartótanács előkészítésének és felállításának történetét is. A közigazgatás újjászervezését és a helytartótanács felállítását az 1687. országgyűlés óta követeli Esterházy Pál nádor Informatiója, Kollonics bíbornok bizottságának Einrichtungswerkje, Pattachich Boldizsár kancelláriai tanácsos Proiectuma. Ezeknek azonban gyakorlati eredményük nincsen, a munka csak az 1712. országgyűlésen vesz nagyobb lendületet, mikor a rendek bizottsága, az első magyar országgyűlési bizottság, javaslatot tesz az említett ügyek, valamint az igazságügy rendezésére (Csáky-féle Systema). Ez az elfogadott, de be nem cikelyezett munkálat eredményezte azután a tárgyul választott Syst. Com. kiküldését, de az intézkedés csak 1722-ben valósult meg. Három hónap leforgása alatt a Csáky bíboros vezetése és Károlyi Sándor tevékenységének befolyása alatt álló és munkálkodó tagok részletes tervezetet dolgoztak ki, melyben a korszerű reformok egész sorát ajánlották. Így elsősorban a „magyar királyi tanács" szervezését, a telepítést, az adóterhek könnyítését, a közegészségügy és a népjólét szabályozását, a nemes ifjúság gondosabb nevelését, a nemes családok birtokainak fokozottabb védelmét, a lelkészek fizetésének állami megállapítását, a közrendészet hatékonyabb működését, az adókezelés rendezését, a kereskedelem és ipar féllendítését, gyárak felállítását, a főhb viziutak csatornázását, a magyarok érvényesülését a hadseregben, a hadügy terheihez való hozzájárulás észszerűbb szabályozását stb. A nőági örökösödés elfogadását is ebben a bizottságban készítették elő az 1 Nem azonos az 1715 : 24. t.-c.-ben kiküldött és a régi Corpus Iuris jegyzeteiben, valamint Szegedinél lépten-nyomon szereplő igazságügyi Systematica Commissióval.