Századok – 1934
A .MAGYAK VÁROSTÖRTÉNET ELSŐ FEJEZETE. 31 külvárosi népei. A káptalani város nevezetesen a mai Szent Lőrinc-utcának a Széchenyi-térre nyíló torkolatánál álló Szent Lőrinc-templom körül terült el,1 észak és északkelet felé azonban a városárkon erősen túl terjedt és — itt-ott szőlőskertekkel tarkítva ugyan, de — közvetlenül érintkezett azokkal az apró községekkel, amelyek a várhegy és a Szent Tamás-hegy lábánál, attól délre feküdtek s amelyeknek nagy része szintén a káptalan tulajdonát képezte, kis része pedig királyi adományként a XII—X1IT. század folyamán került más egyháziak birtokába.2 Bár közigazgatásilag külön álltak, ezeket a településeket Esztergom külvárosának, a város részeinek tekintették már akkor is, persze csak olyan értelemben, mint a káptalani vagy az érseki várost. III. András király 1290. évi oklevelét, amely ezeknek a külvárosoknak lakosait is felruházta azzal a joggal, hogy áruikat az esztergomi piacon árulhassák, mint a többi esztergomi polgárok, tulajdonképen városbővítő oklevélnek kell tekintenünk,3 mert hiszen ez által az érsek "és káptalan pegényi, libáli, hévízi, örményi, kovácsii és szentpáli jobbágyai, illetve népei Esztergomban ugyanolyan helyzetbe jutottak, mint a káptalani város polgárai, ezekről pedig kétségtelen, hogy — a iurisdictiótól eltekintve — a királyi város polgáraival teljesen egyenlő kiváltságokat élveztek s mint látni Ögjuk, a királyi város polgárai közé is átléphettek. Éppen úgy, mint a káptalani város polgárai, megmaradtak természetesen a káptalan, illetve érsek iurisdictiója alatt ezeknek a külvárosoknak a lakói is.4 A III. András-féle privilégium azt eredményezte természetesen, hogy a királyi város polgárai gazdasági téren újabb versenytársakat kaptak, anélkül, hogy azokra a városi terhek egy részét is átháríthatták volna. A királyi város pedig ugyanekkor azt az előnyét, hogy kereskedőit és iparosait a vásárvám birtokosa, a káptalan csak olyankor vámol-1 Récsey i. m. 47—60. 1. 1 Schünemann : Die Entstehung des Städtewesens 55 kk. 3 omnes iobagiones et populi archiépiscopales et capituli eiusdem Strigon. ecclesie, extra fossatum Strigon. in districtu et suburbia Strigon. constituti, uidelicet de uillis Pechen, Lybar, de Calidis aquis, de Ermen, de Kowathy et de villa sancti Pauli de Strigon io, forum Strigon. adeundi cum suis mercibus et ibidem mercandi, qualibet hora et quolibet die liberam habeant licenciám et pariter facultatem. Mon. eccl. Strigon. II. 271—272. 1. 4 Nec iudex et ciues Strigon. exaccionem uel collectam racione tunellarum vini, aut aliarum rerum venalium possint vel présumant exigere vel recipere ab eisdem, . . . nec iudex et eines Strigon. in premissis aliquid commune habeant cum eisdem . . . U. o.
