Századok – 1934
30 PbEIDKLb AMBRUS. foglaltaknak 1221-ben teljesen megfelelt. Schünemann tehát határozottan téved, amikor azt állítja,1 hogy a Vicus Latinorum és a káptalani város 1221-ben az előbbi vezetése alatt egyesült. Csupán csak az történt, hogy a Vicus Latinorumot és a káptalani várost 1221 táján közös erődítményekkel (valószínűleg csak árkokkal) látták el, ez azonban a két város összeolvadását egyáltalában nem jelentette. Annak dacára, hogy csak a vásártér és az abból nyugat felé a kisdunai révhez vezető utca képezte közöttük a határvonalat, úgy hogy a mai városháza táján feküdt vásártér, illetve annak déli vonalától északra fekvő terület már a káptalani városhoz tartozott,2 a királyi és káptalani városoknak egymástól való függetlensége fennmaradt továbbra is. Kétségtelenül megállapítható ez abból á hosszas perlekedésből, amely a város és a káptalan között a XIII. század végén és a XIV. század első negyedében éppen a káptalani város jövedelméért és iurisdictiójáért folyt, amelynek azonban a puszta hatalmi kérdésnél sokkal mélyebb gyökerei voltak. A királyi várost ugyanis nyugat felől a Duna, észak felől pedig a káptalani város zárta el a terjeszkedéstől és •— mint Schünemann nagyon helyesen megállapította,3 — a város árkain túl fekvő terület kelet és dél felé is idegen kezekben, nagyrészt egyháziak birtokában volt, úgy, hogy a város a fejlődés lehetőségétől el volt zárva. Ásatások híján a királyi város területének nagyságát ma meghatározni valószínűleg meddő kísérlet volna, de kétségtelen, annyira kicsiny volt az, hogy a városháza számára sem volt hely benne s az a sajátságos, talán példa nélküli helyzet állott elő. hogy a városi önkormányzat és független iurisdictio székhelyét, a városi szabadság gyakorlásának a színhelyét, a városházát az esztergomi királyi város kénytelen volt idegen joghatóság alatt álló területen, a káptalani város területén megépíteni.4 Nyilvánvaló, hogy ez a ferde helyzet igen sok súrlódást okozott a királyi város és a káptalan között, amit fokozhatott még az, hogy a tágabb értelemben vett Esztergom város kötelékébe újabb elemek is kerültek, a káptalan és érsek 1 Die Entstehimg (les Städtewesens 69—70. 1. 2 Mon. eccl. Strigon. I. 162—164. 1., II. 271—272. 1., Récsey i. m. 47—60. 1., Schünemann : Die Entstehung des Städtewesens 61. I., Balogh A. : Esztergom Árpádkori helyrajzához. Esztergom Évlapjai, V. (1930.), 27. 1. 3 Die Entstehung des Städtewesens 55. 1. 4 domum iudicialem alias habere nullo modo poteramus, nisi in terra ipsius capituli . . . Mon. eccl. Strigon. II. 181. 1., Wenzel IX. 411. 1.
