Századok – 1934
A .MAGYAK VÁROSTÖRTÉNET ELSŐ FEJEZETE. 29 niensis, régen fennállott már, hozzátevőlegesen a mai belváros területén. Récsey Viktor1 és Pór Antal2 szerint a hévízi tótól illetve a főkáptalan által föléje emelt fürdő- és vendéglőépületétől mintegy a mai Árok-sorig terjedt ez a város, a Kis-Duna mellett, úgy, hogy a mai Simor-utca külső oldala már valószínűleg nem esett a város határa, illetve árkai közé.3 Ez a város azonban maga is többféle elemekből tevődött össze s a királyi város annak csak déli részét alkotta, míg északi részén a káptalani város terült el, amely természetesen a királyi várostól teljesen független volt. Hogy a királyi és káptalani városnak semmi köze sem volt egymáshoz, világosan kitűnik abból a két oklevélből, amelyeket az esztergomi káptalan jogainak biztosítására a XIII. század elején, 1221 előtt hamisítottak s amelyek szerint az esztergomi vásárvámot a körülötte és tőle északra fekvő városrésszel együtt Imre király a káptalannak adományozta.4 Mindkét oklevél világosan hangsúlyozza, hogy a szóbanforgó terület a Vicus Latinorumtól, RZclZ ä királyi várostól jogilag teljesen különálló, lakosai és polgárai a királyi város hatóságának semmiféle jogcímen alávetve nincsenek, adót csupán a káptalannak tartoznak fizetni éppen úgy, mint a káptalan többi szabad polgára és egyedül a káptalan iurisdictiója alá tartoznak.5 Mint az oklevélkritika megállapította, az esztergomi káptalan 1221-ben pert nyert ennek a két hamis oklevélnek a felhasználásával6 és így kétségtelen, hogy a Vicus Latinorum és a tőle északra fekvő káptalani város egymáshoz való viszonya az oklevelekben 1 Az esztergomi Szent Lőrinc-templom maradványai. Archaeologiai Értesítő, XIII. (1883.), 48. 1. 2 Réesey idézett dolgozatának bírálatában. Századok, XXVII. (1893.), 537. 1. 3 Némethy Lajosnak az a véleménye, hogy a tatárjárás előtt Esztergom sokkal nagyobb területet foglalt el, mint ma (Tudományos célú ásatás az esztergomi határban, a szentkirályi földeken. Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat Évkönyve, I. 1896, 33. I.) csak abban az esetben állhat meg, ha Esztergom sajátságosan alakult külvárosait is figyelembe vesszük, amelyek azonban a tulajdonképeni városhoz nem tartoztak. 4 Mon. eccl. Strigon. I. 162—164. 1. 5 Volumus eciam, quod ijdem hospites et inquilini sint distincti a uieo Latinorum et nullo iure in ipso uico residentibus subiaceant, sed solo iusto seruicio, uidelicet solucione census seu terragii collectarumque competencium et numeram, secundum liberlatem aliorum hospitum liberorurn eiusdem ecclesie, racione dominii, eisdem fratribus teneantur, et ijdem fratres iudicatu et pleno dominio gaudeant in perpetuum. Mon. eccl. Strigon. I. 162. 1. 6 Miklós nádor 1221. évi ítéletlevele : Mon. eccl. Strigon. I. 231. 1. — Szentpétery 199. sz.
