Századok – 1934
28 FliEIDELL AMBRUS. polgárok, továbbá várnépek, királyi szolgálónépek (tárnokok) és más, nem polgár-jellegű népelemek is éltek. Ugyanez volt a helyzet Esztergomban is. Itt a királyi vagy latin városon kívül mindenekelőtt az érseki várost említhetjük, amely IV. Béla várospolitikájának köszöni eredetét. Erre mutat Béla királynak 1239 szeptember 29-én kelt oklevele,1 amelyben az érseknek azért adott engedélyt a király a város alapítására, mert addig nem volt neki a közelben városa, ahol szolgáló népeivel önmagát és egyházát megvédhette volna.2 Az érseki város, melynek területe az alapítás előtti időben is az esztergomi érseké volt s talán nem is volt egészen lakatlan, mint az alapítólevélből tudjuk, a várhegy lábánál, a Duna partján épült s a várhegy alján bugyogó és a Kis-Dunába folyó hévíztől észak felé a Veprech nevű érseki toronyig húzódott.3 A király péntek déltől szombat estig hetenkint tartható vásár mellett az új várost felruházta minden más olyan szabadalommal is, amelyek a városokat megillették, azonban az esztergomi királyi város és piacának sérelme nélkül,4 úgy, hogy az adománylevél semmi kétséget sem hagy fenn az iránt, hogy itt valóban teljesen önálló városalapításról van szó. Ezek szerint nyilvánvaló, hogy az érseki városnak az esztergomi városképződésben. helyesebben a város keletkezésében semmiféle szerepe nem volt és nem lehetett az esztergomi érseknek sem. Az érseki város alapításakor ugyanis — mint az idézett oklevélből is tudjuk, — Esztergom városa, a civitas Strigo-1 Mon. eccl. Strigon. I. 328—329. 1. 2 concessimus civitatem archiepiscopalem construendam et congregandam in territorio suo sub Castro Strigon. et domo Archiépiscopal!, . . . cum archiepiscopus Strigon. ciuitate careat appropriata et sibi uicinanti, ubi famulorum multitudine se et ecclesiani suam posset defensare. 3 A szóbanforgó torony nyilvánvalóan a vár tövében, a várhegy északi csúcsának a lábánál később is fennállott víztoronnyal azonos, amelynek alapfalaiban római téglákat is találtak beépítve, míg a város déli határaként megnevezett hévizi forrásról azt hisszük, hogy az nem a mai Fürdőszálló helyén, a Szent Tamás alján feküdt s a vár 1756. évi Kray-féle térképén is feltüntetett Héviz-tóval, hanem a Pázmány-utca, Malom-utca táján ma is meglevő meleg forrásokkal azonos. V. ö. Villányi Sz. : Néhány lap Esztergom város és megye múltjából. Esztergom, 1891., 22. 1., Némethy L. : Miként jutott 1543-ban Esztergom árulás által török kézbe. Az Esztergomvidéki Régészeti és Történelmi Társulat Évkönyve. III. (1898.), 65. 1., Homor I. : Esztergom geológiai viszonyai. Esztergom Évlapjai, I. (1925.), 98—99. 1., Soós E. : Esztergom vára és ostromai. U. о. II. (1926.), 24. 1. 4 cum omnibus libertatibus, que congruuiit civitat.i, . . . salvo /ого et iure civitatis Strigon. et libertatibus sibi remanentibus . . .
