Századok – 1934
A .MAGYAK VÁROSTÖRTÉNET ELSŐ FEJEZETE. 27 polgárokat a király a királyi város polgárainak a szabadalmaival felruházta, illetve — az oklevél szavai szerint — velük egyesítette, egyúttal kötelezte őket, hogy a censust a püspöknek, illetve káptalannak tovább is megfizessék, még nem szükségképen következik, hogy a káptalani és érseki város az egyesítés dacára továbbra is fennállott. Döntő jelentőségű azonban ebből a szempontból az 1271..évi szabadalomlevélnek az az intézkedése, hogy a censust a püspöki, illetve káptalani polgárok bírája fogja beszedni és a püspöknek, illetve káptalannak beszolgáltatni,1 azaz, a káptalani és püspöki polgároknak magmaradt saját bírájuk és továbbra is a káptalan, illetve püspök iurisdictiója alá fognak tartozni. Győr szabadalomlevele tehát a város területén lakó polgárságot egyenlő jogokkal s bizonyos szempontból, így hadügyi téren egyenlő kötelezettségekkel ruházta fel, egyébként azonban a püspöki és káptalani városok különállását továbbra is meghagyta, amint hogy a király jogfosztás nélkül egyebet nem is tehetett. Győrött olyasféle volt tehát a helyzet, mint például Bambergben, ahol a tplajdonképeni város mellett az immunitás alapján öt „muntat" állott fenn, egymástól független közigazgatással és iurisdictióval, amelyeknek a lakosai azonban a tulajdonképeni város polgáraival teljesen azonos szabadságot élveztek, kifelé valamennyien „bambergi polgár" néven szerepeltek és a tulajdonképeni városból a muntatokba való átlépés is, vagy megfordítva, meg volt engedve.2 Nehogy pedig az 1271. évi győri privilégium homályos pontjait a káptalan kárára lehessen magyarázni, két évvel később a győri prépost a káptalannak a káptalani polgárok feletti iurisdictiójához való jogát IV. Lászlóval külön oklevélben is elismertette.3 A püspöki és káptalani városoknak a királyi várostól való függetlenségét évszázadokon át nem is vonta kétségbe senki sem.4 Győrben tehát az 1271. évi szabadalomlevél előtt a királyi várostól függetlenül püspöki és káptalani városi kir. város 400 forihtnyi censusát az esztergomi érseknek adta. Fejér X. 2. 456. 1. 1 terragium seu censum debitum villicus eorundem ... ab eisdem populis persolui faciat ex integro, prout exstitit consuetum. Fejér' V. 1. 148. 1. 2 Chroniken der Stadt Bamberg. I. Chronik des Bamberger Immunitätsstreites von 1430—1435. Nach einem Manuscript von Th. Knochenhauer neu bearbeitet und herausg. von A. Chroust. Leipzig, 1907., ismerteti Seeliger, G. : Historische Vierteljahrschrift, X. (1907.), 261 kk. 1. 3 Fejér V. 2. 112—113. 1. 4 V. ö. Villányi i. m. 102 kk. 1., Csánki i. m. II. 539—542. 1.
