Századok – 1934

26 FliEIDELL AMBRUS. is kellett fizetni1

, kétségtelenül az ingatlan átruházásához való hozzájárulás fejében. Nyilvánvaló azonban, hogy a census nemcsak a telepített városok polgárainak a szolgáltatása, mert megtaláljuk azt a kétségtelenül római eredetű városokban is. Wormsban például a census Boos szerint úgy keletkezett, hogy amint a XI. század végétől a városokban a bevándorlás nagyobb méreteket kezdett ölteni, a városúr városi földjeit a Hofrecht alól kivonta és méltányos bérért örökbérlet formájában a bevándorlók rendelkezésére bocsátotta,2 Az ilyen telekre a bérlő építtetett házat s azt az úr elővételi jogának fenntartásával el is adhatta, tulajdonosváltozáskor (eladás, örökösödés) azonban a városúr bizonyos illetéket kapott.3 Kölnben, mint K.Beyerle megállapította, az egész Rajna-parti városrész telkei censuskötelesek voltak, sőt az érsek egyes házhelyek censusát adományozta is.4

Ez az állapot itt már a X. században kimutatható.5 Beyerle Kölnben a census eredetét azzal magyarázza, hogy az érsek, aki mint városúr, a folyóregalénak is ura volt, a Rajna partján vásárteret állított s az ezen felállított bódék után helypénzt szedett. A helypénz azután megmaradt akkor is, amikor a vásári bódék észrevétlenül lakóházak is kezdtek lenni s szedte az érsek a censust továbbra is.6 Ezekkel szemben G. Caro megállapította, hogy a városokban ez a szabad örökbérlet vagy örökhűbérintézmény már a Karoling-korban fennállott és nyilvánvalóan római eredetű.7

Erre mutat Belownak az a megállapítása is,8

ami egyébként ma már általánosan elismertnek és más oldalról is beigazoltnak tekinthető,9

hogy a középkori városi ingatlanok legnagyobb része ilyen örökhűbér-természetű volt. A városúr természetesen a censust akár egészben, akár pedig részben — mint Kölnben láttuk — el is adományozhatta.1

0

Abból tehát, hogy amikor a győri püspöki és káptalani 1 U. o. 137. 1. 2 Boos i. m. I. 383. 1. 3 U. о. I. 387—388. 1. 4 Beverle, K. : Die Entstehung (1er Stadtgemeinde Köln. Zeitschrift der Savigny-Stiftung, Germ. Abt, XXXI. (1910.), 34. 1. 5 U. o. 34 kk. 1. « U. o. 35 kk. 1. 7 Caro, G. : Städtische Erbleihe zur Karolingerzeit. Historische Vierteljahrschrift, V. (1902.), 387 kk. 1. 8 Below, G. : Zur Entstehung der deutschen Stadtverfassung. Historische Zeitschrift, 58. (1887.), 203. 1. 9 Schröder—Künssberg i. m. 684., 690—691. 1. 10

Zsigmond király 1397-ben koronázásának emlékére Esztergom