Századok – 1934
A .MAGYAK VÁROSTÖRTÉNET ELSŐ FEJEZETE. 35 emelt,1 nyilvánvalóan honvédelmi érdekek nyomása alatt. Feltűnő, hogy a királyi város kötelékébe felvett népelemek között az ispotályosok népeit is ott találjuk, kétségtelen azonban, hogy ez csak az ispotályosokkal való előzetes megállapodás alapján történt. Mert ugyanakkor felruházta a király a királyi város összes jogaival és kötelességével a győri püspöknek és káptalannak Győrött, a királyi polgárokkal együtt lakó népeit is, azzal a fenntartással azonban, hogy tőlük a censust vagy terragiumot a püspök, illetve a káptalan számára saját külön bírájuk ezután is be fogja szedni,2 más szóval, a püspöki és káptalani polgárok elnyerték Győrben ugyanazokat a jogokat, amelyek a királyi polgárokat megillették, va-lamilyen hadi szervezetben ezekhez teljesen hasonló szerepet nyertek, kereskedhettek a győri vásárokon, mint teljesjogú városi polgárok, mindez azonban előbbi jogállásukon két legfőbb alkotó részében, az adózást és a iurisdictiót illetőleg, nem változtatott. Census seu terragium ugyanis annak a szolgáltatásnak volt a neve, amit a városi polgár a kezén levő telek birtoklásáért a város urának fizetett. Ez volt a királyi városok rendes adója nálunk a legrégibb időtől kezdve, amelyet már az Árpád-kor végén és különösen az Anjou-korban a városok egy összegben fizettek, eredetileg azonban az egyesekre vetették ki, illetve a városi polgárok házanként vagy telkenként tartoztak fizetni.3 Ugyanaz a szolgáltatás ez, amelyet census arealis néven az északnémetországi telepítési terület majdnem összes városaiban megtalálunk4 s amelyet Rietschel szerint ezeknek a városoknak a polgárai a város alapítójának a föld és telek átengedéseért fizettek.5 Tulajdonosváltozás esetén ott a censuson kívül még — általában kisebb összegű — illetéket 1 Ita, quod de cetero pristinae conditionis ipsorum immemores. in ipso Castro resideant, et nobis in libertate eorimdem hospitum nostrorum seruire teneantur. 2 Adiunximus etiam et coniunximus populos episcopi et capituli Jauriensis in eadem villa communita, cum iisdem hospitibns residentes, hospitibus nostris memoratis, ut in omnibus et per omnia eadem perfruantur libertate, qua hospites nostri gratulantur memorati ; eo saluo, quod terragium seu censum debitum villicus eorundem, in octaua Pentecost.es episcopo seu capitulo Jauriensi proueniens, ab eisdem hospitibus persolui faciet ex integro, prout exstitit consuetum. 3 Hóman : A magyar városok az Árpádok korában 109—110. 1., u. a. : A magyar királyság pénzügyei és gazdaságpolitikája Károly Róbert korában. Budapest, 1921.. 22., 56., 168. 1., Kaindl i. m. II. 234—235. 1. 4 Rietschel: Markt und Stadt 133 kk. 1. 5 U. o.
