Századok – 1934
Értekezések - PLEIDELL AMBRUS: A magyar várostörténet első fejezete I. - 276
280 PLEIDELL AMBRUS. venni. Pestet „magna et ditissima teutonica villa"-nak mondja Rogerius,1 holott láttuk, hogy Pest fejlődésének alapját a böszörmények vetették meg s ők képezték a város lakosságának tekintélyes részét a XIII. század elején is. Hogy Rogerius Esztergom latinjait franciáknak és lombardoknak nevezte, azzal magyarázható, hogy mint váradi kanonok, nagyon jól ismerte a váradi latinokat és tudta róluk, hogy azok valóban francia és lombard származásúak. Joggal hihette tehát, hogy hasonló bevándorlók voltak az esztergomi latinok is, annál is inkább, mert a Latinus synonymájaként használták nálunk a Gallicus s a Francus szavat is. A kétségtelenül itáliai származású pozsonyi Ventur-család tagjait Gallusnak, Gallicusnak emlegetik okleveleink s veronai származású bevándorolt volt egy másik, Gallicusnak nevezett pozsonyi polgár is,2 egy II. Géza korában milánói menekültek által Kalocsa környékén alapított falu pedig „Francavilla" nevet viselt.3 Ugyancsak Francavilla volt a neve a Sirmium szomszédságában fekvő Nagyolaszinak is,4 amelynek lakosai pedig, mint magának Sirmiumnak, nyilvánvalóan római eredetű latinok voltak. Nevezetes, hogy a bizánciak, akik önmagukat tartották a római név jogos viselőjének, a Szerémséget Frankochorion-nak nevezték ebben az időben.5 így nem csoda, ha a különféle eredetű latin népeket Rogerius nem tudta egymástól megkülönböztetni, hiszen neki, az olasznak, a váradi — vallon származású — latinok nyelve éppen olyan idegen volt, mint a dalmáciai latinoké, vagy esztergomiaké.6 Valószínűnek látszik természetesen, hogy ez utóbbiak között a tatárjárás idején már flandriai és itáliai származású kereskedők is éltek. De Spalatói Tamás, aki Gallia, Velence és Lombardia fogalmával teljesen tisztában volt, Latinusok-nak nevezte a fehérvári polgárokat, ugyanazon névvel tehát, amit egyébként csak a dalmáciai latinok jelölésére használt, akiktől a Lombardusokat határozottan meg-1 U. о. IV. 57. 1. 2 Ortvay : Pozsony város története. II. 2. 272—73., 287. 1. V. ö. Bastian : Die Legende vom Donauhandel 326. 1. 3 Schünemann : Die Deutschen in Ungarn 54. 1. 4. j. és 123. 1. V. ö. J(ung) J. ismertetését Jirecek : Das christliche Element stb. című munkájáról : Mitteilungen des Instituts für österr. Geschichtsf. XIX. (1898.), 388. 1. 4 Csánki i. m. II. 236. 1. V. ö. Pauler: A magyar nemzet története. I. 343., 511. 1. 5 Schünemann : Die Deutschen in Ungarn 95. 1. 6 V. ö. Jirecek : Die Romanen in den Städten Dalmatiens I. 78. kk. I.
