Századok – 1934
Értekezések - RÉVÉSZ IMRE: Szempontok a magyar „kálvinizmus” eredetének vizsgálatához 257
274 RÉVÉSZ IMRE. Melanchthon hatása alatt, gyakorlatilag pedig a debreceni kereskedő polgárságra, reformációjának hatalmas támogatóira tekintettel — engedményt adni, amennyiben a nyerészkedési célból, tehát nem közvetlen életszükségre kölcsönvett pénzt szerinte nemcsak magát köteles az adós visszaadni, hanem a hitelezőjét a nyereségből is részesíteni tartozik. Ez már nem is nevezhető uzsorának, úgymond, ahogyan a bérbeadott föld utáni bérnek, mint szintén haszonrészesedésnek, a követelése sem az. Sőt, ha a nyerészkedés, kalmárkodás céljából fölvett tőkepénzt valaki rosszhiszeműleg akikötött időre vissza nem fizeti, adósának, akit ezzel megkárosít, joga van a tőke visszakövetelése és a haszonrészesedésre való igény mellett külön kártérítést is venni (tőle amit M. a középkori terminussal ,,interest"-nek nevez, szintén Melanchthon után).1 Szegedi pedig még ennyi engedményre sem hajlandó, ő a Luther eredeti álláspontjának megfelelően a haszonrészesedési kamatot is uzsorának bélyegzi, legföljebb eltűrhetőnek tanítja s Luther mellett a régibb helvét tanítókkal (Zwingli, Musculus F,) is egyetértve, teljesen középkori értelemben tör lándzsát a pénznek tisztán csereeszköz volta s ebből folyólag a „nummus nuramum non parit" tana mellett.2 Ha ezen a két példán •— amelyek a szorosabban vett teológia köréből is bőségesen szaporíthatok volnának — elgondolkozunk, nem fogunk pusztán könyvkiadói fogást és szenzációhajhászó túlzást látni a Szenczi Molnár Albert szavaiban, amidőn a Kálvin halála után kerek hat évtizeddel, 1624-ben, ezekkel a szavakkal ajánlja honfitársainak figyelmébe a már megelőzőleg számos európai nyelvre lefordított Institutiot : „illendőnek láttatott, hogy ez ember, mellyet az Magyarok még ez ideig igazán meg nem hallgattanak, elő állattatnék, és az Magyaroknak Magyaréi predikállaná az megfeszített Christust." 3 „Kálvinizmus" a szónak a nemzetközi tudományban elfogadott teljes, nyugateurópai értelmében 1624-ben épp úgy nem volt Magyarországon, amint nem volt 1564-ben. Egyéb okok mellett már csak azért sem alakulha-1 Confessio Catholica == Confessio Ecolesiae Debreciensis (1562) r2 —r3 levelek (Müller: Bekenntnisschriften 361—362, Kiss A. i. m. 260—262.). — Magiar Predikatioc, kit Postillanac neveznec 1563. Rrr levél. Méliusznak a Lutherénél sokkal pozitívebb kereskedelemértékelésére vonatkozólag 1. Kiss À. i. m. 519. 1. 2 Theologiae Sincerae Loci Communes 1608, 459—461. 1. 3 Az keresztyéni Religióra és Igaz Hitre való Tanítás, 1624. Tudósítás az Calvinus Hivataláról, e levél.
