Századok – 1934

Értekezések - RÉVÉSZ IMRE: Szempontok a magyar „kálvinizmus” eredetének vizsgálatához 257

SZEMPONTOK A MAGYAR ,,KÁLVINIZMUS" EREDETÉHEZ. 275 tott ki ilyen a mi hazánkban, mert a genfi reformátornak mindama nemzetek közül, amelyekben a tanítása többé vagy kevésbbé integrálisán meghonosodott, éppen a magyarral volt legkevesebb, a semminél csak néhány vonallal több személyes összeköttetése.1

Volt ellenben Magyarországon és Erdélyben már az ötvenes évek elejétől egy rendkívüli energiával terjedő, majd szervezkedő helvét reformátori, tehát (a közhasználatban és a tudományban rég bevett neve szerint) református protestáns irány, amely Kálvintól gazdag és mély, későbbi alakulására nézve elhatározó teológiai inspirációkat kapott, egyébként azonban a maga érdekesen kialakított eklektikus-egyéni vonásait а XVI. századtól fogva mai napig megőrizte, még némely teológiai pontokon is, annál inkább egyéb, a kálvini keresztyénség arculatára nézve gyakorlatilag épp oly fontos egyházi és egyházonkívüli kérdésekben. Tárgyi és módszeri szempontból egyaránt kívánatos ennek a magyar történettudományban — a nem egyháziban is — mielőbb köztudattá válása. líévész Iliire (Debrecen). 1 S. Szabó J. : A helvét irányú reformáció elterjedése Magyarországon és Erdélybeji^Az említett Loesche-fordítás függeléke.) 17*