Századok – 1934

Értekezések - RÉVÉSZ IMRE: Szempontok a magyar „kálvinizmus” eredetének vizsgálatához 257

272 RÉVÉSZ IMRE. ellenállási tan alapján egyszerre két-három nemzeti és rendi fronton harcolt vagy készítette elő a közel jövőre harcát a abszolút monarchia eszméje és politikája ellen. De nem meglepő, ha tudjuk, hogy ilyen kálvinizmust keresni Magyarországon és Erdélyben még később sem lehet, az alapvetésnek a Bocskay fellépését közvetlenül megelőző félszázadában pedig éppen nem lehet. Minden hosszú magyarázatnál erősebben megvilágítja ezt az az egyszerű tény, hogy amikor a tiszajobbparti, majd az erdélyi reformátusok 1562—63-ban elfogadják hitvallásokid a közvetlen Kálvin-tanítvány Beza Theodornak „Confessio christianae fidei, et eiusdem coilatio cum papisticis haeresibus" c., eredetileg magáncélra készült s franciául és latinul majdnem egyszerre (latinul 1560-ban) kiadott dolgozatát (amelynek magyar változata az egyháztörténelemben „tarcaltordai hitvallás" név alatt ismeretes) — akkor ennek teológiai tanításait teljesen érintetlenül szórólszóra átveszik, meglehetősen összetörve átveszik még az egyházalkotmányi és fegyelmi fejtegetései egy részét is (bár az életbe ezeket sem viszik át abban a sajátosan kálvini formában, amint Beza előterjeszti !), ellenben az eredeti Beza-féle munkálat V. fejezetének 45. szakaszából, amely a magyar kiadásban a 33. szakasz, nyom nélkül kihagyják nemcsak a nőuralkodók legitim voltára vonatkozó fejtegetést (aminek nyilván gyakorlati oka van, mert hiszen ez idehaza nem volt probléma), hanem az Istentől küldött szabadítókra és az alkotmányos ellenállási jogra vonatkozó, Beza által az eredeti kálvini fogalmazásnál még jobban kihangsúlyozott tanítást is, (amelyről Beza egyébként külön híres és nagy európai hatású munkát is írt.1) Ezt pusztán véletlen elnézésnek tekinteni nem lehet, a két szöveg egybevetése maga mutatja a teljesen öntudatos kihagyást, (amint egyebütt is mindenütt, a Bezáétól eltérő részekben, holott a munkálat nagyobb része egészen szószerinti átvétele, illetőleg magyar fordítása a Beza szövegének).2 Ez az „argumentum e silentio" mindennél hangosabban beszél arról, hogy az első magyar reformátusok csak a maguk módján, a maguk itthoni helyzetének, szükségeinek és lehetőségeinek megfelelően kívántak — mondjuk — 1 De iure magistratuum in subditos = Traitté . . . pour advertir de leur devoir, tant les Magistrats que les subjets . . .Az iratnak rendkívül érdekes történetéről 1. Troeltsch i. m. 688—9. 1. és Doumergue i. m. V. 536. 1. 2 L. a bilingvis szöveget : Az keresztyéni tudománnak . . . rövid summája. . . . Sárospatak 1655.; csak a latin szöveget: Müller, E. F. K. : Die Bekenntnisschriften der réf. Kirche. Leipzig 1903, 376. skk. ; csak a magyar szöveget Kiss Á. i. m. 295. skk.