Századok – 1934

Értekezések - RÉVÉSZ IMRE: Szempontok a magyar „kálvinizmus” eredetének vizsgálatához 257

SZEMPONTOK A MAGYAK „KÁLVINIZMUS" EREDETÉHEZ. 271 •4. De hangsúlyozzuk még egyszer : a XVI. század végéig a színmagyarság közt túlnyomó többségre jutott református irány nem volt ..kálvinizmus", legalább is nem volt magából a genfi forrásból merítő, teljesen kiépített kálvinizmus. Legyen szabad széljegyzeteimet azzal zárnom, hogy ezen — nem­teológus történetkutatók előtt még bizonyára szokatlan — tételem igazolására reámutassak két csattanós példára, ame­lyekre az eddigi kutatás tudtommal még nem figyelt föl. a) Tudott dolog, hogy az igazi és teljes kálvinizmusnak legjellegzetesebb politikai tanítása- -— kezdve már magán Kályinon, folytatva legbensőbb tanítványán, Bezán, azután egy soi' XVI. századi angol, francia stb. politiko-teológuson s betetőzve Althusiussal, akinél már teljes és rendszeres ter­mészetjogi megalapozást is nyer a gondolat — az, hogy az istentelen és zsarnok uralkodókkal szemben az alattvalóknak nem ugyan egyénenként (az egyének — ebben Kálvin egyetért Lutherrel — a végre is Istentől rendelt felsőséggel szemben legföljebb csak vallási okból s akkor is csak a passzív már­tirium alakjában revoltálhatnak !), hanem alsóbbfokú alkot­mányos hatóságaik, rendi képviseleteik (magistratus inferio­res) útján, sőt egyes rendkívüli esetekben Istentől csodála­tosan küldött szabadító és bosszúálló hősök (vindices) fel­lépése által is, megvan a/, aktív ellenállási joguk, amely a Szentírásból is igazolható.1 Semmi sem esnék jobban kezünk ügyébe, miiit az a föltevés, hogy ez a tipikusan kálvinista tan ott szerepelt bizonyára a református erdélyi fejedelmek föl­keléseinek motivációjában is, még pedig legelsősorban az úttörésnél, az igen öntudatos református J}°c s kay István ki­támadásában. Nos, a későbbi fölkelések dolgában az eszmei motiváció szempontjából még hozhat újat a kutatás, de Bocskayra nézve az eddig rendelkezésünkre álló anyag alapján aligha fogunk többet megállapíthatni, mint amennyit leg­újabban Eckhart Ferenc megállapított,2 hogy az ő mozgalma eszmeileg teljesen a Tripartitum közjogi alapján áll s éppen a speciális kálvinista politikai indokolás hiányzik teljesen belőle. Ez meglepő lehet az előtt, aki az akkori Magyaror­szágon és Erdélyben ugyanazt a típusú „kálvinizmust" keresi, amely azon időtájt Nyugateurópában éppen a kálvinista 1 E kérdés gazdag irodalmát részletesen, felsorolva s részben feldolgozva 1. a 260. 1.-n felsorolt művekben, valamint Gierke, О. nagyjelentőségű könyvében : Johannes Althusius u. die Entwicklung der naturrechtlichen Staatstheorien (1880) 1913.3. 2 Bocskay és híveinek közjogi felfogása. Károlyi Árpád-emlék­könyv. 1933. 133. skk. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents