Századok – 1934

A .MAGYAK VÁROSTÖRTÉNET ELSŐ FEJEZETE. 19 ezáltal csupán csak az történt, hogy a város súlypontja a balpartról a jobbpartra helyeződött át. Egykorú írásos emléke, mint amilyent Esztergomnál láttunk, nem maradt ugyan itt sem az áttelepítésnek, az új Buda és a régi Pest egymáshoz való viszonyából azonban félreismerhetetlenül következik, hogy ez a két település egész a XV. század elejéig egy város volt. Mint a budai jogkönyvből tudjuk ugyanis, Buda város eensusa1 évi 4000 aranyforintot tett ki, amelynek egy harmadát Pest2

fizette, mint ahogyan a pestiek fizették a király és királyné újévi ajándékának s a tárnokmester, udvarmester stb. járandóságának a harmadát is3 s ugyancsak a budai jogkönyv szerint4 a pestieknek a budai városi tanács egyik tagját küldték ki bírául, akit azok minden ellenkezés nélkül tartoztak elfogadni. Kétségtelenül bizonyítja ez — nem Óbudának Budához való filiációs viszonyát, mint Schünemann gondolja,5

hanem — azt, hogy Buda és Pest egy város volt. Különösen télvíz idején azonban, amikor a Dunán való átkelés lehetetlen volt, a balparti résznek, azaz Pestnek a várhegyről való adminisztrálása leküzdhetetlen akadályokba ütközött és ezért szükség volt arra, bogy a pestieknek valaki igazságot szolgáltasson akkor is, amikor — sokszor hónapokig — a várhegyen székelő bírájukhoz nem fordulhattak. Ez a — bizonyára korlátolt hatáskörrel felruházott — bíró úgy intézkedhetett valahogy Pesten a budai tanács nevében a mellé adott két esküdttel, mint ahogyan Budán kisebb pénzügyekben a bíró által kinevezett pénzbíró ítélt,® mindenesetre nagyobb önállósággal azonban, mint azok az „albírák", akik Buda jobbparti külvárosaiban7 inkább csak rendőri funkciókat végeztek, a bűnöst azonban kötelesek voltak azonnal átadni a bírónak, ők maguk nem ítélkezhettek.8 Tudjuk különben, hogy Buda mindvégig annak a privilégiumnak az alapján élvezte árumegállító jogát, amelyet IV. Béla király 1244-ben Pest városának adott s amely a város régi, közismert szabadalmait csak megerősítette,9 1 Zsigmond korában ? V. ö. Salamon i. m. II. 404. 1. 2 von alten Ofen enhalb der Thuenaw . . . Michnav A.-—Lichner P. : Ofner Stadtreeht. Pozsony, 1845., 32. 1. 3 U. о. 32—36. 1. 4 U. о. 40., 125. 1. 5 Die Entstehung des Städtewesens 72. 1. — Schünemann nem tudja, hogy a középkorban nem a mai Óbudát, hanem a mai Pestet nevezték Alt-Ofennek. B Michnay—Lichner i. m. 40. 1. 7 pey sand Peter vnd ain pey dem Zeisselpüchel . . . 8 U. o. 42—43. 1. » U. o. 62., 239—240. 1.