Századok – 1934
Értekezések - PLEIDELL AMBRUS: A magyar várostörténet első fejezete I. - 158
192 PLEIDELL AMBRUS. hely kellett táborhelynek és telepnek egyaránt.1 Ennek a megállapításnak azonban az újabb kutatások ellentmondanak. Laczkó Dezső — aki egyébként szintén azt hiszi, hogy a rómaiak nem voltak Veszprémben megtelepedve s akire Kuzsinszky is hivatkozik — megállapította, hogy Veszprém Jeruzsálemhegy nevű városrészében 1909 tavaszán házalapozás és pinceásás alkalmával csontvázak kerültek elő, amelyeknek fekvése és mellékletei, köztük típusos római bronzfibulák és IV. századból való bronzérmek, arra engednek következtetni, hogy a IV—-V. században római hatás alatt élt nép temetőjét találták meg ott.2 Arról pedig, hogy a rómaiak Veszprém környékét is elkerülték volna, szó sem lehet. Ha a bakonykoppányi, ösküi és jutási római településeket -— bár ez utóbbi Veszprémhez közel fekszik, — figyelmen kívül is hagyjuk, a Veszprémtől délre, légvonalban alig öt kilométerre feltárt balácai leletek eléggé bizonyítják, hogy Veszprém környékén a rómaiak otthonosak voltak. Római nevén eddig még ismeretlen, nagyobb arányú és fejlett kultúrájú római telep feküdt itten, amelyről Rhé Gyula az ott talált emlékek alapján megállapította, hogy a római uralom kezdetétől fennállott egész a magyar honfoglalásig és legalább ezer lélek lakta, amely számba az őslakóknak a telep körül bizonyára fennállt községe nincsen beleértve.3 De több helyütt találtak római alapfalakat és épületmaradványokat magának Veszprém városának határában is.4 Ha tehát tekintetbe vesszük, hogy Veszprém város területe — számtalan lelet bizonyítja, — az őskorban és a kelta korban is lakott hely volt,5 a IV—V. században pedig római kultúrájú népek éltek rajta, joggal tehetjük fel, hogy a Veszprém környékén és a Balaton partján elszórt nagyszámú római település6 lakossága a népvándorlás zivatarai elől Veszprémbe húzódott, ott alapított megerősített telepet és élte tovább életét úgy, ahogy lehetett. Rhé Gyula különben megállapította, hogy az avarság régi lakott részek közelében szerette megválasztani telephelyeit ; az a körülmény pedig, hogy a jutási, ösküi stb. avar sírmezőkön kelta urna-sírokat és edénytöredékeket, továbbá 1 Kuzsinszky : A Balaton környékének arcliaeologiája 187. 1. 2 Laczkó D. : Római telepnyomok és útirányok Veszprémmegye déli felében. Balácza, 18—19. 1. 3 Rhé Gy. : A balácai ásatások eredményei. U. o. 31. kk. 1. 4 Laczkó i. m. 19—20. 1. 5 Kuzsinszky i. m. 187. kk. 1. 6 Laczkó i. m. 5 kk. 1. és a hozzácsatolt térkép.
