Századok – 1934

A .MAGYAK VÁROSTÖRTÉNET ELSŐ FEJEZETE. 9 volt elnevezve.1

Ezeken kívül Patakon a XIII—XIV. században a klarisszák Szent Annáról és a domonkosok Szent Vincéről nevezett, a városon kívül fekvő zárdájáról van tudomásunk, 1342-ben pedig Szent Ágota templomáról is hallunk,2 de arról, hogy Szent Miklósról nevezett egyház is állott volna ott valamikor, nincsen tudomásunk. Hogy az 1201-i szabadalomlevél nem Patak, vagy Patak egy részének a szabadalomlevele, kitűnik abból is, hogy amikor 1429-ben a nagypataki polgárok Zsigmond királynak panaszkodtak az újhelyi várnagyok túlkapásai ellen, nem hivatkoztak Imre királytól származó régi szabadalmaikra s a király, amikor a szabad királyi városok rangjára emelte Patakot, hogy a zaklatásoknak véget vessen,3 hasonlóképen nem beszél Imre király által adott szabadalomlevélről, hanem csak azokra a jogokra és szabadságokra hivatkozik, amelyekkel a várost Nagy Lajos ruházta fel. Pedig, hogy a patakiak nem hivatkoztak volna az Imre király-féle szabadalomlevélre, ha azt valóban ők kapták volna és városuk fejlődésének az képezte volna alapját, az teljességgel lehetetlen. Valószínűnek az látszik tehát, hogy az 1201-ben privilégiumot nyert Olaszit a Patakhoz valóban közelfekvő Bodrog-Olasziban kell keresnünk, amely 1347-ben, mint Károly Róbert által elcserélt „regalis possessio" szerepel4 és sorsa majdnem az egész kései középkoron át nagyjában Patak sorsával osztozott.5

A XIV. század első felében igen tekintélyes hely volt ez az Olaszi, plébániája az alsózempléni főesperesi kerület leggazdagabb egyházai közé tartozott. 1332—1337 között, amikor az alsózempléni főesperesi kerület pápai tizedfizetői között a legmagasabb tételekkel Keresztúr 20, Hidnik 22, Cseh 28, Terebes pedig 30 garassal szerepelt, a szóbanforgó Olaszi közvetlen utánuk következve, két éven át 18, egy évben pedig annak kétszeresét, 35 garas pápai tizedet fizetett, messze felülmúlva például Liszka-Olaszit.6 ami arra vall, hogy ez a regalis possessio jómódú, gazdag község lehetett. Ezek figyelembevételével perdöntőnek kell 1 Rupp J. : Magvarország helyrajzi története. Budapest, 1872., II. 312—313. 1., Ortvay i. m. II. 817. 1. 2 U. o. 3 Országos Levéltár, Dl. 12.052. 4 Magyar Nemzeti Múzeum levéltára, Kapy-család levéltára, K. fasc. II. nr. 1. 5 V. ö. Csánki i. m. 338. és 358. 1. 6 Monumenta Vatieana Hungáriáé. Series I. tomus 1. Rationes collectorum pontificiorum in Hungaria. Budapest, 1887., 250., 340., 345. 1.