Századok – 1934
8 FliEIDELL AMBRUS. s ezeket hagyja most jóvá a király, úgy, amint azok használatát már elődei is megengedték. Az, hogy ennek a településnek volt-e valami városi jellege, vagy pedig lakosai földmíveléssel foglalkozó bevándorlók voltak-e csupán, az oklevélből nem tűnik ki. Azonban ez az utóbbi valószínű. Hiszen annak dacára, hogy az Imre királytól nyert szabadalomlevelet a Patak melletti Olaszi polgárainak kérésére 1272-ben V. István,1 1285-ben pedig Kún László2 is megerősítette, ez a privilegizált hely annyira jelentéktelen maradt, hogy azt sem tudjuk róla bizonyosan, hol kell keresnünk vájjon. Szirmay Antal3 Liszka-Olaszival véli azonosnak, valamint Auner Mihály is,4 Szalay József5 és utána Csánki Dezső6 viszont Pataknak tartja. Ezek közül a feltevések közül azonban egy sem látszik elfogadhatónak. Liszka-Olaszit már 1248-ban IV. Béla király elajándékozta a szepesi káptalannak,7 az adomány levélből pedig a legcsekélyebb következtetést sem lehet vonni arra vonatkozólag, hogy a possessiónak nevezett helység azonos volna a privilégiumot nyert Olaszival s nem valószínű az sem, hogy annak szabadalomlevelét V. István és Kún László királyok az eladományozás után is megerősítették volna. A két hely azonosságát kizárja az is különben, hogy Liszka-Olaszi egyházának Szűz Mária volt a védőszentje,8 míg az Imre királytól szabadalomlevelet nyert vendégekről világosan mondja az oklevél, hogy azok Szent Miklós-egyháza mellett voltak megtelepedve. Szent Miklósról nevezett egyházat pedig Patakon is hiába keresünk. A pataki várbeli plébánia templomot, amely különben is keresztelő Szent János tiszteletére volt szentelve, csak a Pálóczyak építették, míg Patak régebbi temploma, amelynek plébániájáról 1263-tól van tudomásunk, Boldogasszony szeplőtelen fogantatásáról 1 Fejér V. 1. 182—183. 1. 2 Fejér V. 3. 295—296. 1. 3 Szirmay, A. : Notitia historica comitatus Zempleniensis. Buda, 1804., 6—7. 1. 1 Latinus. Századok, L. (1916.), 37. 1. 5 I. m. 172. 1. V. ö. u. o. 161. 1. 6 Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest, 1890—, II. 338. 1. 7 Szentpétery I. : Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Budapest, 1923—, 890. sz. — Az adománylevélbe a határ leírása is bele van foglalva s az nem hagy kétséget a hely azonossága felől. Fejér IV. 2. 20—22. 1., Csánki i. m. 337. 1. 8 Ortvay, T. : Magyarország egyházi földleírása a XIV. század elején. Budapest, 1892., II. 250. 1.
