Századok – 1934
6 FliEIDELL AMBRUS. Az alapított német városok túlnyomó része egyébként — mint maga Rietschel megállapítja — nem lakatlan helyen települt, hanem valamely régebbi községi település mellett, amelynek rendszerint a nevét is átvette az új, anélkül azonban, hogy a régi települést magába olvasztotta volna. Ügy, hogy az ilyen telepített városokban — legalább egy ideig — két község állott fenn egymás mellett : az új, szabad polgárokból, jobbára kereskedőkből és iparosokból álló város és a régi rendszerint földesúri hatalom alatt álló községből álló település, mely utóbbi a nevét fölvett várostól jogilag és közigazgatásilag is el volt különítve. Sőt előfordult az is, hogy más a földesura a régi községnek és más a mellette alapított-és nevét viselő városnak, mint például a Wolfrad von Veringen sváb gróf által 1171-ben alapított Isnynél látjuk, vagy még inkább a III. Berchtold herceg által 1180-ban alapított Innsbruck esetében, ahol a városalapító a régi tulajdonostól egyenesen erre a célra szerezte meg a város számára szükséges területet.1 Ha már most ezzel az analógiával akarunk a magyar városok keletkezésének vizsgálatához elindulni és föltesszük azt, hogy helyes az az általánosan elfogadott történeti megállapítás, amely szerint Pannóniában emléke sem maradt a római kultúrának a magyar honfoglalás idejére, annyira elpusztult itt minden a népvándorlás zivatarai alatt,2 — meg kell fontolnunk mindenekelőtt Hóman Bálintnak azt a megállapítását, hogy a hanyatló Meroving-kor és a Karoling-kor gazdasági és társadalmi fejlődése a nálunk Imre és II. András korában megindult és az Anjou-korban befejezéshez jutott fejlődéssel analóg és — ami még szemléltetőbb — Nagy Károly kormányzati tényei és korának társadalmi és gazdasági viszonyai csak IV. Béla tényeivel és korának viszonyaival vethető egybe.3 Ezen a nézeten van egyébként Szekfü Gyula4 és nagyjában erre az eredményre jutott a magyar céh-rendszer kezdeteinek kutatásakor Lederer Emma5 is. A magyar királyság első századaiban 1 Rietschel : Markt und Stadt 63 kk. 1., 110. kk. 1. 2 V. ö. Hóman i. m. 1. 1. 3 Hóman B. : A társadalmi osztályok Szent István államában. Békefi-Emlékkönyv. Budapest, 1912., 68. 1. és u. a. : A magyar királyság pónzügvei és gazdaságpolitikája Károly Róbert korában. Budapest, 1921., 46. 1. 4 Serviensek és familiárisok. (Értekezések.a tört. tud. köréből, XXIII. k. 3. sz.) Budapest, 1912., 9. 1. 5 A legrégibb magyar iparososztály kialakulása. Századok, LXII. (1928.), 492. kk. 1. V. ö. Below, G. : Territorium und Stadt. II. Aufl., München und Berlin, 1923., 231. kk. 1.
