Századok – 1934

A .MAGYAK VÁROSTÖRTÉNET ELSŐ FEJEZETE. 5 Németországnak jobbára keleti és északi vidékein fordulnak elő, túl a régi római limes-vonalon, azokon a részeken tehát, ahová a római hódítás nem ért el és nem hagyhatott jelentékenyebb kultúrnyomokat. Stendal, Radolfzell, Freiburg i. В., Isny, Hamburg, Naumburg, Halberstadt, Merseburg, Quedlinburg, Bremen, Erfurt, Goslar — és még egy csomót sorolhatnánk fel1 •— mind ilyen újabb eredetű város. Közös jellemző tulajdonságuk ezeknek az, hogy — nagyrészt szintén királyi és fejedelmi paláciumok és várak, püspöki székhelyek és kolostorok mellett, ott tehát, ahol politikailag és gazdaságilag is erős hatalomtól védelmet nyerhettek, de mind •gyakrabban csupán kereskedelmi szempontból fontos helyeken is — tudatos és tervszerű alapításnak köszönik eredetüket.2 Különösen jellemző e tekintetben München és Lübeck alapítójának, Oroszlán Henriknek a várospolitikája, akiről kétségtelenül megállapítható, hogy az általa alapított városok gazdasági erejének felhasználásával a szászországi kis fejedelmek rovására politikai hatalmát akarta gyarapítani. Az egész városalapítási akciónak erősen ható mozgatórúgója volt az egyházi és világi fejedelmek által nem sokkal előbb megszerzett immunitás.3 Nem lehet kétséges, hogy a kereskedő- és iparoselem, amelyből ezeknek a városoknak első lakossága rekrutálódott, sokszor nem csak passzív szerepet játszott ezeknél a városalapításoknál, hanem tőlük eredt gyakran maga a kezdeményezés is. Nem vitatható, hogy például a regensburgiaknak igen nagy szerep jutott az Enns-vidéki vásárok életrehívásában és megszervezésében, a lübeckiek pedig tevékeny részt vettek sok keleti-tengermelléki város alapításában.4 Ami természetes is. A középkori kereskedő, aki igen gyakran egyúttal iparos is volt, útjában nem nélkülözhette sem a piacot, sem a pihenőhelyeket és szívesen ütött állandó tanyát, ha állandó üzletre és védelemre volt valahol kilátása. 1 II. o. 63 lik. 1., 110 kk. 1. 2 Rietsohel : Markt und Stadt 109. 1. és u. a. : Dié Städtepolitik Heinrichs des Löwen. Historische Zeitschrift, 102. (1907.), 238. 1. — A városalapításoknál szerepet játszó szempontokat ügyesen foglalta össze Below, G. : Deutsche Städtegründung im Mittelalter. Breisgau, 1920. 3 Dopsch i. m. II. 110—111. 1. 4 A távolsági kereskedelemnek és a kereskedőelemnek a városok alapításában játszott nagy szerepét újabban Rörig, F. : Hansische Beiträge zur deutschen Wirtschaftsgeschichte. Breslau, 1928-ban közreadott tanulmányaiban hangoztatja nagyon aláhúzottan, véleményünk szerint sok túlzással. V. ö. Mayer, Th. : Zur Frage der Städtegründungen im Mittelalter. Mitteilungen des Instituts für österreichische Geschichtsforschung, XLIII. (1929.), 261 kk. 1.