Századok – 1934

4 FliEIDELL AMBRUS. valóban nem is juthattak. A magyar városok lakossága ebben az időben nagyrészt idegen volt s nem egy helyen éles küzdelmet vívott a magyarságnak a városba való behatolása ellen. Véleményünk azonban az, hogy XIV—XV. századi viszonyokból a kezdetekre, a magyar városképződés csiráira nem lehet következtetni, mert hosszú évszázadok eseményei állnak közöttük. Pedig a magyar városképződés idegen eredetének tana — ismételjük — nagyrészt a középkor második felének helyzetképe alapján volt átalánosan elfogadott, anélkül, hogy megfelelően indokolva lett volna és Schünemannt valószínűleg éppen ez indította arra, hogy a magyar városok keletkezésének kérdését teljes tudományos apparátussal, részletekbe menően tanulmányozza. Mivel azonban Schünemann előre felállított tétel igazolását kereste munkájában, szükségessé vált, hogy a magyar városképződés kérdését revízió alá vegyük és Schünemann tételétől függetlenül keressük annak megoldását.1 I. A német gazdaságtörténet kétféle várostípust ismer. Az egyikhez azokat a római eredetű városokat sorozza, amelyek a Rajna és a Duna mentén, valamint azoktól nyugatra és délre, ma már általánosan elfogadott nézet szerint az egész középkoron át fennállottak és részben királyi kastélyok, kolostorok, vagy püspökök hatalma árnyékában többé-kevésbbé virágzottak,2

a másik csoportba pedig azokat, amelyek a régi városok mintájára, részben azok intézményeit és szervezetét utánozva, már a XI., de főleg a XII—XIII. században és az után jöttek létre.3 Ez utóbbiak, mint arra Rietschel a kutatás irányának kijelölésekor rámutatott, 1 Ezt annál könnyebben tehet jük, mert Schünemannak a középkori Esztergom vizsgálatából vont következtetései ennek a városnak a német eredetét sem igazolják. Anélkül, hogy Schünemannak nagy felkészültséggel és a modern módszertani elvek tudatos alkalmazásával megírt munkáját egyébként bírálni kívánnánk, szükségesnek tartjuk itt megjegyezni, hogy a magyar viszonyokat igen gyakran félreismeri és téves eredményei nagyrészt ezzel magyarázhatók. 2 Rietschel, S. : Die Civitas auf deutschen Boden. Leipzig, 1894. és u. a. : Markt und Stadt in ihrem rechtlichen Verhältniss. Leipzig, 1897., 34—36., 232. 1. Dopsch, A. : Die Wirtschaftsentwicklung der Karolingerzeit П. Aufl., Weimar, 1922., 95 kk. 1. Boos, Н. Geschichte der rheinischen Städtekultur. Berlin, 1897—-, I. 25 kk. 1. Below, G. : Das ältere deutsche Städtewesen und Bürgertum. Bielefeld und Leipzig, 1898., 2—3. 1. Schmoller, G. : Deutsches Städtewesen in älterer Zeit. Bonn und Leipzig, 1922., 41. 1. 3 Rietschel : Markt und Stadt 109. 1.