Századok – 1933
Pótfüzet - HARASZTI EMIL: Barokk zene és kuruc nóta 546
[109] BAROKK ZENE ÉS KURTTC NÓTA. 569 Illik az farsangot El nem felejtenem. Látom e farsangban Senki lengyel táncban Nincs itten örömben. Keserű az lejtő.... Eszterházy Pál Palas s Ester kedves tánca versének Ugrójában, ahol leírja a táncmulatságot, így szól ,l A polepsit vonják mert az urak hagyják Rendessen* Hogy azt járhassák kedvessen Nézzék is egymást édessen. Már a XVI. századbeli német tabulatúrákban gyakori a Polnischer Dantz, az olaszok is kezdik a Ballo alla Polacca-t, a franciák a Polonaiset járni. A Jagellók alatt a lengyelmagyar kulturális kapcsolatok szorosabbra fűződnek, a lengyel zene kezd beszivárogni (Budán „Polyák Lőrinc" trombitás fúj).2 A lengyel áramlat intenzitása egész Európában fokozódik az elkövetkező évtizedekben. A német zenei kútfők : Telemenn, Mattheson, Marpurg stb. behatóan foglalkoznak a lengyel tánchullámmal, mely a skandináv országokat is hatalmába kerítette.3 Bach sem tudott ellentállni4 s nem egyszer erősen ostorozzák. Mattheson a tánc kamarastílusról írva, keserűen panaszkodik ; „Die polnische Art des Choraischen Styls hat absonderlich seit einiger Zeit so viel Beyfall gefunden, dass man sich nicht gescheuet, die ernsthafftesten Worte und Sing-Gedichte mit Melodien nach Polnischer Weise (à la polonaise) zu versehen." 5 A lengyel chorea-stilus kezdett nálunk is meghonosodni. (Lőcsei tabulatúrás könyv).6 A proporció praxisnak, mely a páros ütemű dallamokat a Nachdantz-ban páratlan üteműre (proportio 1 Irodalomtörténeti Közlemények. 1893. 144—5. 1. 2 Fógel J. : II. Lajos udvartartása. Budapest, 1917. 3 T. Norlind : Die polnischen Tänze ausserhalb Polens. (Report of the Fourth Congress of the International Music Society. London, 1912.) 4 Lásd az I. Brandenburgi versenymű Polacca-ját, a francia suitek Polonaise-ét. 6 Kern Melodischer Wissenschaft bestehend in den auserlesensten Haupt- und Grund-lehren der musikalischen Setzkunst etc. Hamburg, 1737. 26. 1. 6 Sztankó В. : A lőcsei tabulaturás könyv choreái. Budapest, 1927. (Zenei Szemle.)
