Századok – 1933

Pótfüzet - HARASZTI EMIL: Barokk zene és kuruc nóta 546

580 HARASZTI EMII,. [110] tripla) szétfeszíti, lengyel módja feltétlenül átkerült Magyarországra is. Németországban igen divatos volt a der Teutsche Sprung lengyel változata, Valentin Haussmann szól róla a Venusgarten előszavában.1 Vallerius Retzelius De tactu musico című művében (Upsala, 1698), meg is magyarázza.2 A páros ütemű spondeusból a proportio peritiorum-ban páratlan jambikus ritmus lesz : a mazurka. A proportio plebeiorum trocheus ritmusra változtatja a dallamot : a valcer. Apor kifejezése : a lengyel változó, azt hisszük, a lengyel proporció gyakorlatra vonatkozik.3 IV. A tehénhúsnóta a magyar és német forrásokban. Thaly a tehénhús nótát így magyarázza : ,,Tehénhús nóta az a hallgató vagy palotás nóta, melyet a régi magyarok lakomáinál szoktak húzni és fújni a zenészek, mikor a tehénhúst adták fel az asztalra. Mert minden fogásnak megvolt a maga nótája. Másutt is szól effélét Bercsényi a tehénhús nótáról, t. i. az egyszeri német karmester, hallgatva, ezt jegyezte meg : Es hat kein Takt, klingt aber doch wolil." Thaly szokása szerint naiv anakronizmusokkal próbálkozik, mikor hallgató nótákról (XVII. század !) és palotás táncokról beszél ; talán Gvadányi idézett szövege megtévesztette. Tanítványa, Márki túltesz mesterén : ,,Cédron olasz vagy svájci létére több kedves kurucdalt vagy hallgató palotás nótát szerzett, ha ezek közé nem is tartozik a tehénhús nóta, melyet lakodalmaknál (?) a tehénhús felszolgálásakor szokás játszani."4 A tehénhús nótának még két említését ismerjük irodalmunkban. Mikes Kelemen egy levelét (1723 október 15) így kezdi : ,,Hol vannak a muzsikások? Fújják el a tehénhús nótát és vonják el a menyasszony táncot."5

Gyöngyösi István Mars és Bacchus egymással való viaskodásárul írt művének 11. strófájában olvassuk : 1 Denkmäler deutscher Tonkunst. XVI. к. Venusgarten. Darinnen hundert ausserlesene gantz liebliche mehrerntheils Polnische Täntze etc. (1602). 2 Lunds Universitets Arsskrift. Studier J svensk folklore av Tobias Norlind. Lund, 1911. 372. 1. 3 V. ö. még : Alicja Simon : Polnische Elemente in der deutschen Musik bis zur Zeit der Wiener Klassiker. Zürich, 1916. 4 Márki i. m. 156. 1. 5 Zágoni Mikes Kelemen Törökországi levelei. Kiadta Toldy Ferenc. Pest, 1861.