Századok – 1933

Pótfüzet - HARASZTI EMIL: Barokk zene és kuruc nóta 546

[101] BAROKK ZENE ÉS KURTTC NÓTA. 569 mulatságokon, de mint érintettük, a hadi zenében szintén, nemcsak külföldön, Magyarországon is. Érdekes példája a paxaméta eset, melyet nálunk — még legújabban is — teljesen félreértettek. Czegei Vass György írja naplójában,1 hogy 1690-ben Thököly „az Bozzán hadait mind rendelt seregben állitván, az szegény erdélyieket avval biztatva, hogy im szintén érkezik hatvanezer török segítségére és mihelyt érkezik mingyárt harcnak megyen, napestig mind futatván a paxamétát . . . maga is csak nem sokkal naplemente előtt elmene." E passzust Bárczay Oszkár, Apor Péterre hivatkozva, e jegyzettel magyarázza : „A paxaméta kicsi, fából készült, fúvó hangszer, melyet a XV—XVI. században az olaszok használtak. Olasz neve basso à meta."2 Az idézett Apor-szöveg így hangzik : „Trombitáltak is némelykor, de azt ugy futták, mintha egy falka farkas ordított volna. Paxamétának híre sem vala, mert kivált az, aki tudja, hol Baxafalva, ha mondották volna a Baxaméta nótát, talán azt tudta volna, hogy Baxafalvára kell menni." Még világosabb a Metamorphosis verses fogalmazása :3 Akkor nem mondották fújj baxamétát Mert ha mondtad volna, vélték Baxafalvát Mondod és emlegeted, avagy Bélafalvát, Trombitán nem fútak éppen semmi más nótát. Fabó Bertalan, aki dilettáns úgy a zenetörténetben, mint a koreográfiában, de a szimatja jó, helyesen veszi észre,4 hogy Apor baxamétája és a Vásárhelyi daloskönyv paskamétája (Nosza most nyomjad a pasakamétát, paskamétát),5 valamint Enyedi György Gismunda és Giscardus széphistóriájában (1574) a passamésa, passaméta (Nyomác háta megé az Passamésát), melyet a Nyelvtörténeti szótár mint hapax legomenont a német Scharteke-ve 1 azonosít,6 nem más, mint a passamezzo deformált neve. Fabó állítását megerősíthetem Hans Neusiedler pozsonyi születésű lantos Ein newgeordnet Künstlich Lautenbuch (1536) című tabu-1 Mon. Hung. Hist. Script. XXXV. к. 102. 1. 2 Ü. о. 3 Br. Apor Péter verses művei és levelei. 1676—1752. (Mon. Hung. Hist. Script. XXXVI. к.). Kiadta Szádeczky Lajos. 30. 1. 4 Fabó B. : A magyar népdal zenei fejlődése. Budapest, 1908. 194. 1. 5 Régi Magyar Könyvtár. XV. k. 146. 1. 6 Heinrich Arnold új kiadása (Kolozsvár, 1912. 110. 1.) a passamésáról ismétli a Nyelvtörténeti Szótár tévedését.